Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sterilezés és dezinficiálás

 

Sterilezés és dezinfekció a fogászatban

"... minden eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkakártyájával, testüregeivel érintkezésbe kerül." (Pecho-Milassin: Tájékoztató a sterilizálásról, 1993-as kiadás, 13. oldal.)

A magyar egészségügy számára az OKI dezinfekciós osztálya dolgozta ki a sterilezés és dezinfekció kötelező módszereit, és önálló kiadvány formájában jelentette meg a betegellátásban, illetve a területi járványügyi munkában alkalmazható fertőtlenítőszerek listáját. Ezek a tájékoztatók általános irányelveket tartalmaznak, a különböző orvosi szakmák a maguk speciális adottságaiknak megfelelően adaptálták azokat. A fogászati területet érintő adaptálást szeretném most megkísérelni.

Személyi higiéné - védőfelszerelések használata és kézdezinfekció

A védőruhák lehetnek textil és egyszerhasználatos papír védőruhák.

A védőkesztyű lehet hagyományos, autoklávozható sebészi gumikesztyű, és lehet kézre húzható fertőtleníthető műanyag kesztyű. Fontos védőfelszerelések még a védőszemüvegek, az orr- és szájmaszkok, valamint a különféle arcvédők.

Szájsebészeti, fogászati műszerek, fúró-, csiszoló-, gyökérkezelő eszközök

Használat után azonnal hideg folyóvízzel leöblítendők (ha erre nincs elegendő idő, akkor hideg vízzel telt edényben kell áztatni), így megakadályozható, hogy a véres, nyálas szennyeződés rászáradva rontsa a későbbi fertőtlenítés és sterilezés hatásfokát.

A következő vértelenítő áztatás időtartama harminc perc. E célra az OKI a Haemosol 5%-os vizes oldatát írja elő. (Számos egészségügyi intézményben hallgatólagos jóváhagyás mellett a Sekusept Pulver 2%-os vizes oldatát használják.) Ezek az oldatok vér- és fehérjeoldó hatásuk mellett virucid, baktericid és fungicid spektrummal is rendelkeznek, de nincs sporocid hatásuk. A szétszerelhető műszereket természetesen szétszerelt állapotban kell öblíteni, áztatni és vérteleníteni. A munkavédelmi előírásokat gondosan be kell tartani.

A vértelenítő áztatás után a műszereket mechanikusan is tisztítani, majd meleg folyóvízzel öblíteni kell. A mechanikus tisztításnál különösen ügyeljünk az eszközök mélyedéseire, zárószerkezeteire. Igen jó hatásfokot lehet elérni ultrahangos mosogatógépek használatával. Általában három-öt perc alatt, 35 kHz frekvenciájú ultrahang, legalább 40 °C-on, megfelelő mennyiségű tisztítóoldat képes a jó hatásfok elérésére. Az ultrahanggal megtisztított műszereket alaposan le kell öblíteni és meg kell szárítani. A fogászati fúró- és csiszolóeszközök élettartamát az ultrahanggal működtetett mosogatógép alkalmazásával jelentősen meghosszabbíthatjuk.

Az így megtisztított és megszárított műszereket ezután sterilezni kell, ami történhet hőlégezéssel, klávozással, gázzal, plazmával, sterilező oldatokkal.

A hőlégezés a fogászatban a legelterjedtebb sterilezési mód. A hőlégsterilizátorok két nagy csoportra oszthatóak: az egyikben nincs beépített ventilátor, ezt állólevegős vagy gravitációs készüléknek hívják. Ma már korszerűtlen, nem teljesen megbízható. A másik típus a cirkulációs, ventilátoros vagy mozgólevegős. Csak ez utóbbi készülékek üzemeltethetők, de ezek közül is csak azok, amelyek érvényes ORKI-engedéllyel rendelkeznek, és a félévenként kötelező ÁNTSZ-ellenőrzésen megfelelő minősítést kapnak.

Ha a sterilezés és a felhasználás ugyanabban a helyiségben történik és a műszereket azonnal felhasználják, eltekinthetünk a becsomagolásuktól. Minden egyéb esetben - a steril utótárolás biztosítása érdekében - a sterilezésre kerülő műszereket be kell csomagolni. Csomagolásra kétrétegű alumíniumfóliát, fémdobozt, fémtokot, poliamid fóliatömlőt lehet használni. Célszerű ún. indikátorszalagot alkalmazni. Az indikátorszalag színváltozással jelzi, ha a csomagot hőbehatás érte. A hőlégsterilizátor munkaterében a műszereket úgy kell elhelyezni, hogy a forró levegő szabadon áramolhasson, ezért csak a munkatér kétharmadáig helyezzük el lazán a rakományt. A csomagoláson fel kell tüntetni a sterilizálás időpontját, az eltarthatóság idejét, a sterilizálást végző személy nevét vagy jelét.

  • Az alumíniumfóliában sterilezett műszerek 14 napig, a fémdobozban, fémtokban 30 napig ,
  • lehegesztett poliamid fóliatömlőben egy évig tarthatók el sterilen a műszerek.

A cirkulációs hőlégsterilizátorok paraméterei: 160 °C-on 45 perc, 180 °C-on 25 perc, 200 °C-on 10 perc.

Az autoklávozás túlnyomáson, telített vízgőzzel történő sterilizálás.

A sterilizálandó műszereket a megfelelő előkészítés után becsomagolt és légtelenített állapotban klávozzuk. A csomagolástól ugyanabban az esetben tekinthetünk el, mint amit a hőlégezésnél már említettünk.

Csomagolásra speciális sterilizálási csomagolópapír (Wipac Medical), kombinált papír-műanyag zacskó, tömlő, megfelelő hegesztőkészülékkel lehegesztett állapotban használható. Készíthetünk csomagot sűrű szövésű textíliából (műtőlepedő), csomagolhatunk olyan kötszerdobozba is, amely baktériumszűrővel, fedelén és fenéklapján pedig zárható perforációval rendelkezik. A Wipac csomagolóanyagok indikátorcsíkkal vannak ellátva, a más módon csomagolt eszközöknél az indikátorszalagot úgy kell elhelyeznünk, hogy a hőbehatás utólag, vizuálisan érzékelhető legyen. Az autokláv munkaterét sem szabad túlzsúfolni, a készülék aljára, oldal- vagy fedőlapjához csomagokat helyezni nem szabad.

A készülékek sokféle típusba sorolhatók. Működésük szerint megkülönböztetünk kézivezérlésű, részben automatikus és automatikus autoklávokat:

  • egy- és kétköpenyes építésűek,
  • álló, fekvő, egyoldali, kétoldali készülékek , - a légtelenítés módja szerint: gravitációs, elővákuumos,
  • gőzellátás szempontjából gőzhálózati és saját ellátású.

A gázsterilezés során a gázsterilizátor légtelenített, megfelelő relatív páratartalmú és hőmérsékletű zárt munkaterébe juttatjuk a gázt, amely az előírt behatási idő alatt csírátlanít. Bizonyos mikrobaszám felett még a megfelelő paraméterek mellett sem jön létre sterilitás, ezért különösen fontos a sterilizálandó anyagok, eszközök előzetes tisztítása. Gázsterilezés végezhető etilén-oxiddal vagy formaldehiddel. Mindkét gázféleség erősen irritatív, egészségkárosító hatású, ezért az újrafelhasználáskor a műszereknek már gázmentesnek kell lenniük. A rakományt minden esetben be kell csomagolni, erre a papír-műanyag kombinált Wipac csomagolóanyag a legalkalmasabb. A sterilezés után a rakomány etilén-oxid gázmentesítése külön szellőztetőkamrában történik. Ez 50-55 °C-on 16-18 óra alatt megy végbe. (Kamra nélkül, szobahőmérsékleten 96-120 óra alatt.) A formaldehiddel működő készülékek teljesen automatizáltak, nem kell külön szellőztetőt alkalmazni. A rakomány ép csomagolásban megfelelő tárolás mellett 12 hónapig felhasználható.

Sterilezés plazmával (Sterrad-rendszer): A sterilizálandó műszerek, anyagok az előírt előkészítés után kerülnek a készülékek munkaterébe, ahol alacsony hőmérsékleten (max. 50 °C-on) vákuumhatás mellett automatikusan, a befecskendezett hidrogén-peroxidból külső elektromos erőtér hatására plazma-halmazállapot jön létre. Ennek aktív szabad gyökei pusztítják el a mikroorganizmusokat. A folyamat végén vízgőz és oxigén marad vissza, a rakomány száraz és azonnal használható. (A készülék "szépséghibája" az ára, ami kb. 20 millió forint.) Kamraméret: 100 liter, ciklusidő 75 perc, alapterülete 1,2 nm.

Sterilezés folyadékokban - "hideg" sterilezés: Bizonyos széles spektrumú vegyületek oldatai előírt koncentrációban, meghatározott behatási idő alatt sterilező hatásúak. A már ismertetett előkészítés után a rakomány műszertálcára vagy műszerkosárba helyezve kerül az oldatba. Ugyelni kell arra, hogy az eszközöket az oldat ellepje. A keletkezett légbuborékok enyhe rázogatással eltávolítandók. Az edényt le kell fedni.

Az engedélyezett oldatok és behatási idők idók:

  • Aldehyd-instrumenten 7,5% 3 óra
  • Cidex hígítás nélkül 10 óra
  • Gigasept-FF 10% 4 óra
  • Gludesin hígítás nélk 3 óra
  • Kohrosolex 10% 5 óra
  • Lysetol-FF 10% 6 óra
  • Predental 20% 1 óra
  • Spovirid 20% 1 óra
  • Virusept 20% 1 óra
  • Sekusept Forte 5% 1 óra

Az előírt behatási idő leteltével a sterilezett műszereket steril csipesszel vagy más alkalmas steril eszközzel kiemeljük, és szintén steril, perforált fémtálcára helyezzük, majd steril desztillált vízzel alaposan leöblítjük.

Az oldatban eszközöket tárolni tilos, de a korrózió veszélye miatt nem is célszerű. A steril csomagban történő utótárolásra az OKI négyrétegűre (két belső és két külső) hajtogatott steril, sűrű szövésű textíliát (mütőlepedő) ír elő. Eltarthatósági idő hét nap.

Egyenes, könyök, turbinás kézidarabok

Használat után a külső felszíneket Haemosol vagy Sekusept Pulver oldatába mártott gézlappal alaposan letöröljük, majd egymás után kétszer bepermetezzük a Barrycidal 33, a Minuten Spray vagy a Trigene fertőtlenítő oldatok valamelyikével. Ezután 20-30 másodpercig üresen járatjuk bekapcsolt hűtéssel. A hőálló kézidarabok megfelelő szilikonos kenés mellett autoklávozhatók.

Öblítőpoharak

Legjobb az egyszerhasználatos. Üvegpoharak esetében a folyamat: használat után hideg folyóvizes öblítés, félórás áztatás Haemosol vagy Sekusept Pulver vizes oldatában, meleg vizes utóöblítés, 1%-os Neomagnol/10 tbl. 1 liter vízben, oldatban tároljuk.

Amalgámpisztolyok

Külső felszíneit használat után Haemosol vagy Sekusept Pulver vizes oldatába mártott gézlappal alaposan letöröljük, majd Barrycidal 33, Minuten Spray vagy Trigene felületfertőtlenítő oldatok valamelyikével kétszer bepermetezzük.

Lenyomatok, munkadarabok

Folyóvizes öblítés után egymás után kétszer bepermetezzük Dento Sol fertőtlenítő oldattal. A rendelő bútorainak, gépeinek, padlójának fertőtlenítése Na-Hypoklorit 90, Disinpure 10 vagy Incidur, Liquor formaldehydi saponatus vagy Bradophen, Metasept, Mikrozid liquid fertőtlenítő oldatok valamelyikével történik.

Egyszerhasználatos tűk és fecskendők

Újrasterilezésük szigorúan tilos! Az újrasterilezésnél mérgező hatású vegyületek szabadulnak fel, amelyek az injekciós oldatokkal keveredve a pácienst veszélybe sodorhatják. Ugyanez a helyzet állhat elő, ha a lejárati időn túl használjuk fel az egyszerhasználatos steril eszközöket.

Az engedélyezett és törzskönyvezett fertőtlenítőszerek száma ma már Magyarországon is jóval száz felett van, ezért befejezésül álljon itt néhány név az OKI I. sz. listájáról.

Kézfertőtlenítők: Betadine, Betaisodona Lösung, Biotensid, Bradoderm, Bradoman, Clarasept, Desosap, Dodesept tinctura színezetlen, Higisept kendő, Kvaternol, Kodan Forte színezetlen, Leverman DS, Neomagnol, Poly-alcohol, Primasept-M, Sagrosept, Spitaderm, Sterillium, Ultra-Sol.

Felületfertőtlenítő szerek: Antiseptica 7, Bradophen-H, Demykosan, Des-net, Disinpure-10, Divolac-D, Divomil combi, Divosept 101, Dodenal Neu, Flóraszept, Incidin Perfekt, Incidur, Incozan-W, Biosan, Klorogenium, Melsitt, Metasept, Mikrozid liquid, Minuten spray, Minuten-Wipes, Na-Hypoklorit-90, Neomagnol, Perform, Polysan-DS, Sacti-med DS, Sanisept Forte, Sekusept Pulver, Septo-Dol, Sumarein, Unipon-TF-klór, Vantropol.

Eszköz- és műszerfertőtlenítő szerek: AldehydInstrumenten, Astro-BIB, Barrycidal-33, Cidex, Dodarcana-S, Formalin, Gigasept-FF, Gludesin, Haemosol, Incosan-W, Biosan, Kohrsolex, Liquor formaldehydi saponatus, Lysetol FF, Minuten spray, Minuten Wipes, Predental, Sekusept Forte, Spovirid, Sekusept Pulver, Virusept.

DR. ALFÖLDY GÁBOR (idézve a Magyar Fogorvosból)


 

 

 

 

Fertőtlenítés – sterilizálás

Higiéne fogalma:
Az orvostudomány egyik ága, amely vizsgálja a környezetet, az élet-és munkakörülmények hatását az emberi szervezetre.
A higiéne átfogja mindazon területeket, amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát.


Az egyes fertőző betegség típusok terjedésének fertőtlenítés szempontjából történő jellemzése


A mikroorganizmusok gazdacseréjének lényege abban van, hogy magasabb rendű élő szervezetekből, mint fertőző forrásból többnyire tömegesen kiürülő kórokozók – mindig valamilyen váladékkal együtt a külső környezetbe jutnak és egy részük ismét közvetlenül vagy közvetve – különböző terjedési módok közvetítésével egy újabb szervezetbe kerül. Amennyiben ezen újabb szervezet fogékony a kórokozóval szemben: megbetegedés, újabb fertőzés, a járványfolyamat újabb láncszeme jön létre.

Ahhoz, hogy az élő szervezetből a külső környezetbe kikerült patogén mikroorganizmusokat hatásosan el tudjuk pusztítani, feltétlenül szükséges megismerni azokat az utakat, melyet a mikroorganizmusok a gazdaszervezetből a külső környezetben, a környezetből az újabb gazdaszervezetbe megtesznek.
Csakis ezen fertőzési utak ismerete alapján végezhetjük leghatásosabban a fertőzés útjának elvágását, melyet dezinfekcióval vagy sterilizálással érhetjük el.

Adott fertőző betegség típus terjedésének főbb törvényszerűségei:

1. Bélfertőzések:
Kórokozó bélben tartózkodik, széklettel jut a külvilágba. Innen különféle utakon és módokon kerülnek szájon át az emberbe.

2. Légútí fertőzések: (aerogén infekciók, cseppfertőzések)
Köhögéskor, tüsszentéskor, beszéd alkalmával kerül ki a légutakból. Közvetített illetve közvetlen terjedés formájában terjed a fertőzés.

3. Vérben és a nyirokerek útján megtelepedő fertőző betegségek:
Kórokozó vérben lokalizálódik. A vérbe közvetlenül a külső környezetbe a bőrön keresztül vérszívó rovarok révén jutnak be. Ember – vektor – ember.
Terjedés útjának elvágása, fertőzési lánc megszakítása az egészségre káros rovarok elleni védekezés a feladat.

4. A kültakaró fertőzése:
A bőr és képletei (haj, köröm) valamint a külső nyálkahártyák (szem, ivarszervek) fertőző betegségei, azok a fertőzések, amelyek sérülések útján jönnek létre.
Közvetlen érintkezés, illetve a külső környezet közvetítésével jön létre.


5. Állatról emberre terjedő fertőzések:
Lehet   – közvetlen érintkezéssel (brucellózis, anthrax)
- levegő közvetítésével (ornithozis)
- állatok harapása, karmolása (lyssa, macskakarmolási betegség)
- ízeltlábúak útján terjedő betegségek (KEC)
- állati eredetű élelmiszerek fogyasztása útján létrejött betegségek (pl. trichinosis)

6. Nosocomiális fertőzések
Azok a fertőzések, amelyeket a beteg a kórházban szerez és amelyek a kórházba való felvétel idején még lappangó formában sem voltak jelen.


A fertőtlenítéstan fogalma, tárgya, feladata, helye az egészségtudomány rendszerében

A fertőző betegségek egyik jellemző tulajdonsága - amely alapvetően különbözik az egyéb betegségektől -, hogy fertőző voltuk miatt ritkán fordulnak elő egyes esetek formájában, hanem – néhány kivételtől eltekintve –többnyire csoportosan jelentkeznek.

Fertőtlenítéstan (dezinfekció):
A fertőzés terjedésének meggátlásával, a járványfolyamat terjedésének aspecifikus megszakításával foglalkozik.

Fertőzés, fertőző betegség, egy járványfolyamat létrejöttéhez három alapvető tényező szükséges:     -     fertőző forrás
a fertőzés terjedésének lehetősége (ún. terjedési módok)
fogékony emberi szervezet

A járványfolyamat elsődleges tényezői közül kiemelt jelentősége van a fertőzés terjedési lehetőségének.
A fertőzött szervezetből a kórokozók az ürülékkel, különböző váladékokkal, vérrel, testnedvekkel kerülnek ki a külvilágba.
A külső környezetbe kikerült kórokozók életben maradása számos tényezőtől függ.
A külső környezet különböző hatásai (hőmérséklet,, kiszáradás, ozmotikus viszonyok, fény és más sugárzások, vegyhatás, vegyi anyagok jelenléte, ionösszetétel, stb.) részben elősegítik, részben gátolják a kórokozó életben maradását, intenzitását.
Ezen tényezőktől, illetve e tényezők intenzitásától függően a külső környezetbe kikerült kórokozók hosszabb –rövidebb ideig életben maradnak, illetve megőrzik aktivitásukat és különböző terjedési módokon (közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, tárgyak, talaj, élelmiszer, stb.) juthatnak el egy másik emberbe és okozhatják annak fertőzését.

A fertőzés terjedésének megelőzésénél igen fontos láncszem a terjedés megakadályozása, melyet a külső környezetben lévő kórokozók elpusztításával érhetjük el.

Fertőtlenítés: A fertőző betegségek megelőzésének, a járványfolyamat kialakulásának specifikus megelőzésén (védőoltás) kívül fontos aspecifikus prevencióját képezi.
Beletartozik minden olyan eljárás, mely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére szolgál.

Fertőtlenítő hatás fogalma
Fertőtlenítő hatásnak nevezzük azokat a kémiai, fizikai, fizikai-kémiai tényezőket, melyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási vagy expozíciós) időtartam alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő.
A hatás milyensége szempontjából kémiai, fizikai, kombinált ágenseket különböztetünk meg.

Fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai:
1.    Csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus)
2.    Baktériumszaporodást gátló hatás (bakteriosztatikus effektus)
3.    Baktériumölő hatás (baktericid effektus)
4.    Spóraölő hatás (sporocid effektus)
5.    Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus)
6.    Gombaelemek szaporodását gátló ( fungiszatikus effektus)
7.    Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus)
8.    Parazitákat pusztító hatás (paraziticid effektus)
9.    Mikroorganizmusokat pusztító hatás (mikrobicid effektus)

Fertőtlenítő eljárás fogalma:
fertőtlenítő eljárásnak nevezzük az antimikrobiális ágensek és ezek gyakorlatban történő alkalmazásához szükséges anyagok, eszközök összességét, melyekkel lehetővé válik a környezetbe kikerült és a különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat szennyező patogén mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása.


Fertőtlenítés fajtái, fertőtlenítő eljárások:
kémiai
fizikai
kombinált
speciális fertőtlenítő eljárások

1.Kémiai fertőtlenítő eljárások

Azon módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémia anyagokkal pusztítjuk el, illetve inaktíváljuk a környezetbe került mikroorganizmusokat.
Lényege: az előírt dezinficiens kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal.
Befolyásoló tényezők:
koncentráció
vegyhatás
szelektivitás
kapilláraktív hatás
mechanikai hatás.

Fertőtlenítőszer csoportok:
higiénés kézfertőtlenítő szerek
műtéti kézfertőtlenítő szerek
bőrfertőtlenítő szerek
felületfertőtlenítő szerek
eszköz/műszer fertőtlenítőszerek
speciális fertőtlenítőszerek (korrózió gátló is van közte)
(endoszkóp, fertőtlenítő szerek, fogászati fertőtlenítőszerek, …)

A fertőtlenítőszerek alkalmazásuk területe szerint:
-   kemoterápeotikumok, antibiotikumok (szelektív vagy széles spektrumú mikrobaellenes   
hatásúak.)
- antiszeptikumok (bőrfelület, nyálkahártyán alkalmazható.
- fertőtlenítőszerek

Az engedélyezett fertőtlenítőszerek:
- aldehidek,
- alkoholok
- alkilaminok
- klórvegyületek
- jódvegyületek
- glikol-származékok
- guanidinek
- lúgok
- peroxid vegyületek
- fenol-származékok
- kvaterner vegyületek
- szervetlen savak
- szerves savak
- tiocianátok.


I. A kémiai fertőtlenítő eljárás típusai:

Lemosás
Mikor egybefüggő, tömör, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel a fertőtlenítő oldatot ráviszzük és hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. Az érdes repedezett felületeken a fertőzött váladék jobban megkötődik, nehezebb eltávolítani.

Permetezés
A fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával juttatjuk a fertőtlenítendő felületre. A helyes szeradagolás, felületen egyenletes eloszlatás fontos.
Permetezés két fajtája van: ködszerű és áztatásos. Mindig az áztatásos permetezésre kell törekedni, mely adott felületegységre nagyobb mennyiségű fertőtlenítőszer kijuttatását jelenti. A szórófejet 0,5- 1,5 méter távolságban kell elhelyezni, porlasztó átmérője 0,5-1 mm, nyomása 3 at.
1 m2-nyi terület kb. 20-30 mp alatt kezelhető.
Áztatásos módszernél: a szórófejjel az adott felületegységet addig permetezzük, míg az oldat a felületet egyenletesen bevonja.
Ködszerű permetezéssel a fertőtlenítő oldatot a kezelendő felületet csak igen vékony ún. folyadékfilm formájában borítsa,  nem szabad megfolyni, átnedvesedjen.
A szert rajta kell hagyni, nem szabad lemosni. Letörölni. Szájmaszk használata kell.

Beáztatás
Mikor a fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk. Az előírt behatási időn túl anyagkárosodás léphet fel.  A fertőtlenítendő tárgyat, eszközt edénybe kell elhelyezni, majd erre a dezinficiens oldatot rá kell önteni, oly mennyiségben, hogy a folyadék azt teljesen ellepje. Meg kell forgatni, vagy meg kell rázni, hogy a légbuborékok eltávozzanak.

4. Letörlés
A fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket dezinficiens oldattal átitatott törlőeszközzel kezeljük. Csak vékony ún. folyadékfilm formájában visszük fel a fertőtlenítő oldatot. Akkor érdemes használni, mikor a fertőtlenítendő tárgy felületkiképzés miatt más eljárás nem alkalmazható.
A frissen elkészített fertőtlenítő oldatot textil darabot mártunk, majd azt enyhén kinyomkodjuk, és ezzel a fertőtlenítendő felületet egyenletesen, jól átdörzsöljük. A letörlés elvégzése után a fertőtlenítőoldat filmet a felületen kell hagyni, illetve rá kell hagyni száradni.

5.Átkefélés
Mikor a fertőtlenítendő tárgyat fertőtlenítő oldatba mártott kefével kezeljük. Az átkefélés során a fertőtlenítő textíliák rostjai közé a kefe szálain megtapadt dezinficiens oldatot mechanikus úton visszük be. Így ezen anyagoknak nemcsak a felülete, hanem anyaguk belső szerkezete is hatásosan fertőtleníthető.

Elegyítés
Folyékony, vagy képlékeny halmazállapotú fertőző anyagot fertőtlenítőszerrel, vagy fertőtlenítőszer oldattal elegyítünk.

Dezinficeiens habbal
A dezinficiens habját alkalmazzuk.  

Gázokkal
A gázosítással történő fertőtlenítés 3 leggyakoribb formája:
- helyiséggázosítás
- kistér gázosítás
- kamragázosítás

II. Fizikai fertőtlenítő eljárások

Azok a módszerek, melyek alkalmazása során hőenergiával, sugárzó energiával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került patogén mikroorganizmusokat.
Befolyásolják a hatást:
fizikai ágens milyensége
a fertőtlenítendő anyag milyensége
a fertőtlenítendő anyag tömege.

Típusai:
égetéssel
Az ún. száraz hővel történő fertőtlenítés egyik legkorszerűbb módja. Az elégetés teljes antimikrobális hatású eljárás.

kifőzéssel (forralással)
Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés. A baktériumnak csak a vegetatív alakja, a vírusok egy része és néhány gombafaj pusztítható csak el.

fertőtlenítés gőzzel
Egyike a legbiztonságosabb eljárásoknak. A nyugvó gőznek behatoló tulajdonsága alig van: ezért a gőzfertőtlenítésnél mindig áramló gőzt kell alkalmazni!
Hatása csak akkor, ha folyamatosan átjárja az anyagot a gőz.
Váladékkal szennyezett textíliát nem lehet gőzzel fertőtleníteni, mert belesül.
Csak gőztűrő anyagokat lehet így fertőtleníteni.
Gyakorlatban a túlnyomásos gőzfertőtlenítést alkalmazzák.


nem ionizáló (ultraibolya) sugárzással
A betegellátó intézményekben csak mint kiegészítő eljárás használható. Zárt terek légterének fertőtlenítésére. Az UV csak a mikroorganizmusok számát csökkenti, szankciós hatással rendelkezik.
Elsősorban a felületek folyamatos fertőtlenítésével, valamint a megfelelő szellőztetési rendszerekkel kell adott helyiség légterének mikrobiológiai tisztaságát biztosítani.
Ezt a sugárzást ún. germicid lámpával lehet előállítani, leghatásosabb a 253,7 nm-es sugárzás (mikrobális hatású), ez kis mennyiségben ózont is fejleszt.


III. Kombinált fertőtlenítő eljárások

Azok a módszerek, melyek alkalmazása során a fizikai és a kémiai ágensek egyidejű alkalmazásával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült patogén mikroorganizmusokat.
Fizikai ágensek közül a hőenergiát kombináljuk a fertőtlenítőszerek kémiai hatásával mechanikus hatás egyidejű alkalmazása mellett.
Speciális tényezők érvényesülése szükséges:
a fertőtlenítőszer tulajdonsága
a fertőtlenítendő anyag milyensége (ez határozza meg az alkalmazható dezinficiensen kívül a hőmérsékletet, a mechanikus hatás milyenségét)
az alkalmazható mechanikai hatás tulajdonsága. (fertőtlenítő mosás, mosogatás)

- Fertőtlenítő mosás
Az a kémiai és fizikai hatáson alapuló, főként textil fertőtlenítés céljára szolgáló eljárás, melynek alkalmazása során a fertőtlenítőszer, a hőenergia és a mosószerek hatását kombináljuk a textília mechanikus mozgatásával.
Minden textíliát fertőtlenítő mosásnak kell alávetni, kivétel a műtéti beavatkozásokhoz alkalmazottak.
Kétféle módszer van:
termodezinfekciós mosási eljárás
kemo-termodexinfekciós mosási eljárás.
Mindkettőnek ugyanazok a fázisok vannak:
elöblítés
előmosás
köztes öblítés
mosás  
öblítés

- Fertőtlenítő mosogatás
Az az eljárás, melynek alkalmazása során, az evőeszközökön, ivóedényzeten, konyhaedényzeten és egyéb ilyen jellegű tárgyakon patogén mikroorganizmusokat a fertőtlenítőszer és a forró víz mechanikus hatásával kombinálva elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk.

Végrehajtása: kézi erővel vagy speciális mosogatógép segítségével.
Kézi erővel végzett 5 részműveletből áll:
előtisztítás
mosogatás
Öblítés: folyó melegvízzel
Fertőtlenítés
Utóöblítés.
Szárítás: tiszta csurgató rácsra kell helyezni az edényeket.

- Fertőtlenítő takarítás
Az az eljárás, amelynek alkalmazása során a betegellátó intézmény helyiségeiben felszerelési, berendezési tárgyain levő pathogén mikroorganizmusokat fertőtlenítő hatású tisztítószerek oldatával és mechanikus hatással kombinálva elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk.
Takarítás kézi vagy gépi erővel történhet.
kézi erővel történő takarítás
Az ún. kétedényes módszert akkor lehet alkalmazni, ha fertőtlenítő hatású tisztítószer áll rendelkezésre. Az egyik edénybe fertőtlenítő tisztítószer oldatát helyezzük, a másik edény üres. A bemártott takarítóeszközzel kb. 4-5 m2 –nyi felületet megtisztítunk, majd a takarítóeszközből a szennyes vizet a másik edénybe csavarjuk ki.
10 liter fertőtlenítő oldat 50-60 m2 felületre elég.

Az ún. háromedényes módszer akkor kell alkalmazni, ha fertőtlenítő hatású tisztítószer nem áll rendelkezésre. Az egyik edény a tisztítószer oldatot, a másik edény a fertőtlenítőszereket tartalmazza, a harmadik edény üres. A tisztítószer oldattal az egyik takarítóeszköz segítségével a felülete megtisztítjuk, ezt követően egy másik takarítóeszköz segítségével a felületet megtisztítjuk, ezt követően egy másik takarítóeszközzel a fertőtlenítő oldatot visszük a padozatra.
10 liter fertőtlenítő oldat 50-60 m2
A padozatot nem szabad leöblíteni rajta kell hagyni, hogy rászáradjon.

takarítás géppel
A felületeke gépi erővel meghajtott egy vagy több kefe tisztítja az automatikusan adagolt tisztító vagy fertőtlenítő oldat segítségével.
Kétféle géptípus lehet:
súroló gépek (egy vagy két folyadéktartálya van)
kombinált gépek. (szennyvizet is felszívják)

Színkódokat alkalmaznak, hogy egyféle színű edényből történjék a padlófelület felmosása, egy másik edényből a helyiség felszerelési tárgyainak lemosása és egy harmadik színűből pl. a WC kagyló tisztítása.

Javasolt színkódok:
Kék: berendezési, felszerelési tárgyak
Sárga: mosdó, csempe, piperepolc, fürdőkád
Piros: WC kagylók, pissoir-ok stb.
Zöld vagy fehér: tálalókonyhák berendezései
Fekete: felmosás ill. berendezési tárgyak lemosása.

Takarítási sorrend:
bútorok, ágyak, radiátorok
mosdókagyló, piperepolc, fürdőkád, csempe stb.
WC kagylók, pissoir-ok, hulladéktárolók
Padozat felmosása.

Egy moppal 4-5 m2 mosható fel.

Fertőtlenítő eljárások
Folyamatos-, záró-, megelőző fertőtlenítés végrehajtása.


- Folyamatos fertőtlenítés:
a fertőtlenítést a fertőzőképesség egész ideje alatt folyamatosan végezni kell
Szakszerű munkavégzés:
tájékozódás (hol feküdt a beteg, a lakás hány helyiségből áll)
a szakember legyen biztos, határozott fellépésű és udvarias
a felszerelést mindig vigye magával
a munkáját gyorsan, hatásosan végezze
olyan eljárást kell alkalmazni, amely sem kellemetlenséget, sem anyagkárosodást nem okoz
a személyi fertőtlenítés kiterjed:
fertőző betegre
a fertőző beteget ápoló személyre
a fertőző beteget szállító személyre
az anyagfertőtlenítés kiterjed
a beteg ürülékeire, váladékaira
betegszobára, annak berendezési, felszerelési tárgyaira
a beteg által használt egyéb helyiségekre
WC-re, árnyékszékre, fürdőszobára
a beteg és ápoló személyzet ruházatára
a folyamatos fertőtlenítést addig kell folytatni, amíg a beteg fertőzőképessége tart
a beteg hozzátartozója, ápolója köteles végezni
a háziorvos izolálja a betegséget és kioktatja az ápoló személyt a folyamatos fertőtlenítés végrehajtásáról
a háziorvos írásba igényli az ÁNTSZ városi intézetétől a fertőtlenítőszereket
a háziorvos köteles ellenőrizni a folyamatos fertőtlenítés végrehajtását
- Zárófertőtlenítés:
a beteg eltávolítása után a visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál
a beteg gyógyulása, elszállítása, halálozása után kell végezni
szakképzett egészségügyi dolgozó végzi orvosi felügyelet mellett
a személyi fertőtlenítés kiterjed:
a beteg szállítását végző személyekre
a zárófertőtlenítést végző személyekre
az anyagfertőtlenítés kiterjed – ua. mint a folyamatosnál
az ÁNTSZ városi intézete biztosítja a szükséges fertőtlenítőszereket, eszközöket, védőfelszereléseket
a fertőtlenítésnél családtagok segítségét igénybe venni nem szabad
tájékozódni kell a beteg családi körülményei felöl
fertőtlenítés előtt az ajtó előtt fertőtlenítő oldatba mártott textíliát kell elhelyezni
a fertőtlenítendő anyagokat csoportosítjuk
azonos csomagolásban lévő anyagok azonos módon legyenek fertőtlenítve
mosható textíliák, evőeszközök, stb fertőtlenítése
tárgyak után a helyiségek felületei, berendezési tárgyai következnek
a padlózatot mindig kifelé haladva fertőtlenítjük
az elégetésre kerülő tárgyakról leltárt kell készíteni
a zárófertőtlenítés után teljes személyi fertőtlenítést kell végezni
az eszközöket, műszereket is fertőtleníteni kell

- Szigorított folyamatos fertőtlenítés.
szakképzett egészségügyi dolgozók végzik az intézmény higiénikusának irányítása, felügyelete mellett

- Szigorított zárófertőtlenítés.
szakképzett egészségügyi dolgozók végzik az illetékes ÁNTSZ tisztifőorvosának irányítása, felügyelete mellett
veszélyes fertőző betegség után kell alkalmazni
a területileg illetékes ÁNTSZ szakembereinek a feladata
a módszerek megegyeznek az általános fertőtlenítési módszerekkel
különbség, hogy fokozott felügyeletet, és ellenőrzést igényel
a szakmai munka irányítása a helyszínen lévő gyakorló orvos feladata
egy személyben felelős annak maradéktalan végrehajtásáért

- Megelőző fertőtlenítés.
megelőzőz célzattal történő fertőtlenítés, függetlenül attól, hogy az adott helyen és időben van-e fertőző beteg vagy nincs

Személyi fertőtlenítés:
- emberi testfelület felületére került kórokozók elpusztítása


Fertőtlenítendő környezet:
minden olyan helyiség, melyet a beteg fertőzhetett, és a fertőzés terjedésére alkalmas lehet

Fertőtlenítőszer:
minden olyan vegyi anyag, mely megfelelő alkalmazás mellett a külső környezetbe került kórokozók elpusztítására alkalmas, és ilyen célra kerül forgalomba és felhasználásra


Speciális fertőtlenítési eljárások

Személyi fertőtlenítés.
bőr mikroflórája elhelyezkedés szempontjából 2 csoportra osztható-
átmeneti (tranzitórikus) mikroflóra:
a bőr felszínén és a szuperficiális epitelsejtek között helyezkedik el
változó összetételű
az adott személy által végzett munka jellegétől függ
tartós (reziduális) mikroflóra:
a bőr mélyebb képleteiben (faggyúmirigy, szőrtüsző, verejtékmirigy) helyezkedik el
összetételét egyéni adottságok határozzák meg
a higiénés kézfertőtlenítők 2 csoportra oszthatók:

A higiénés kézfertőtlenítők 2 csoportra oszthatók:

- Higiénés kézmosás:
egyfázisú kézfertőtlenítő szerek:
fertőtlenítő és tisztító hatású (szennyoldó, szennylazító)
a kijuttatott mennyiséggel a bőrt alaposan bedörzsöljük
a behatási idő után meleg, folyó vízzel leöblítjük
egy munkafázisban fertőtlenít és tisztít

Higiénés kézfertőtlenítés.
kétfázisú kézfertőtlenítő szerek:
hatóanyagon kívül alkohol vivőanyagot tartalmaz
csak fertőtlenítő hatással rendelkeznek
először fertőtlenítünk és csak utána mosunk szappannal kezet

A betegellátó intézményekben nemcsak az osztályos személyzetnek, hanem a fertőző betegeknek is higiénés kézmosást kell végezni.
Cél az átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása.
Szappannal végzett általános kézmosásnak nincs fertőtlenítő hatása.
A fertőtlenítést erre a célra engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.
A kéz/alkaron lévő átmeneti mikroflóra 5 log nagyságrenddel csökken – 30-60 mp
Az adagolóból kijuttatott mennyiséget el kell dörzsölni a bőrfelületen
Bedörzsölés alatt a kezet-alkart víz nem érheti, ha szükséges folyó meleg vízzel leöblítjük

Műtéti kézfertőtlenítés:
nincs steril kéz, csak átmenetileg csíraszegény bőrfelület
cél az átmeneti mikroflóra elpusztítása és a tartós mikroflóra csökkentése
az antimikrobiális hatást ronthatja ugyanazon hatóanyag folyamatos használata
a mikroorgasnizmusok a dezinfíciensekkel szemben rezisztensekké is válhatnak
5 részműveletből áll:
körömtoalett:
sterilizált eszközökkel kell elvégezni
hőlégbe vagy autoklávba kell csíramentesíteni
kézmosás.
folyó meleg vízzel szilárd vagy folyékony szappannal kell végezni
időtartama legalább 3 perc, de ne haladja meg az 5 percet
öblítés:
folyó meleg vízzel történik
Fertőtlenítés.
5-8 ml-t adagolunk a kezünkbe
ezt a karon majd a kézen alaposan eldörzsöljük (1 percig)
ezt még további négy alkalommal meg kell ismételni (5x1 perc)
utóöblítés, szárítás:
alkoholbázisú szerek esetén utóöblítést nem szabad végezni
a szert a bőr felületére rá kell hagyni száradni
szárítás esetén autoklávban sterilizált textiltörlő alkalmazható
Utófertőtlenítés, vagy közbenső kézfertőtlenítés:
elegendő csak a fertőtlenítőszeres kezelés –3 perc
az adagoló kéz érintése nélkül legyen működtethető
Kimosakodás:
egyszerű szappanos kézmosás
kézvédő krém alkalmazása indokolt
Bőrfelület fertőtlenítése:
2 fázisból áll:
a bőrfelület megtisztítása:
tisztító oldattal átitatott steril gézgombóccal történik
bőrfelület fertőtlenítése:
a fertőtlenítőszerrel egyenletesen átdörzsöljük
megszáradás utána műveletet megismételjük
a fertőtlenítést körkörös irányba kell végezni
nem tervezett műtét esetén 4-5-ször kell megismételni
Injekció, punkció, transzfúzió, vérvétel helyének fertőtlenítése:
az érintett bőrfelületet hatásosan fertőtleníteni kell
a bőrfelületet tisztítani és zsírtalanítani kell sebbenzinnel (nincs fertőtlenítő hatás)
jódallergia esetén jódtartalmú készítmények nem alkalmazhatók
Teljes személyi fertőtlenítés:

- Egészségügyi személyzet teljes személyi fertőtlenítése:
teljes személyi fertőtlenítés szükséges:
fertőző beteg környezetében végzett munka után
testfelület váladékokkal történő szennyeződése esetén
zárófertőtlenítés befejezése után
és amikor a körülmények indokolttá teszik
zsiliprendszer a leghatásosabb
a fertőzött-tiszta oldal elvének betartása

- Betegek teljes személyi fertőtlenítése:
teljes személyi fertőtlenítés szükséges:
a beteg felvételekor
műtét előtt
a beteg ápolása alatt
a beteg elbocsátásakor
járványügyi érdekből
a műtét előtti beteget a műtét előtti napon kell megfürdetni
kövér betegeknél a hajlatokat fungicid hatású antiszeptikumokkal kell ecsetelni
narkózisos betegek a szájukat antiszeptikus oldattal öblögessék (naponta többször)
minden beteg részére külön 2 mosdótálat kell biztosítani
az egyikbe az arcot és a felsőtestet, a másikba az alsó testet és a genitáliákat mossa

Fertőző beteget szállító járművek, mentőautó fertőtlenítése.
Fertőző betegségben elhaltak fertőtlenítése.

Mentőautó fertőtlenítése:
a fertőtlenítést a betegszállító szolgálat telephelyén kell elvégezni
a fertőtlenítés történhet:
lemosással:
frissen elkészítjük a fertőtlenítő oldatot
mennyezetet, oldalfalakat és a nem kiszerelhető berendezési tárgyakat mossuk le
végül a padlózatot felmossuk
az oldatot hagyjuk a felületekre rászáradni
permetezéssel:
a kezelendő felületeket permetezzük le
az oldat lehetőleg ne folyjék meg
az oldatot hagyjuk a felületre rászáradni

Mentőautó felszerelési tárgyai fertőtlenítése:
a kiemelhető tárgyakat összegyűjtjük
fertőtlenítő oldatba mártott tiszta textíliával lemossuk
vérrel, váladékkal szennyezett területeket alaposan mossuk le

Gépjárműhöz rendszeresített eszközök, műszerek fertőtlenítése:
letörléses fertőtlenítés, elkészítjük a friss oldatot
a felületeket alaposan töröljük át
a behatási idő után vízbe mártott textíliával töröljük át
beáztatásnál a fertőtlenítés után vízzel alaposan öblítsük le az eszközöket

Mosható textíliák fertőtlenítése:
műanyag zsákokba kell összegyűjteni
egészségügyi mosodában fertőtlenítő mosásnak kell alávetni


Fertőző betegségben elhaltak fertőtlenítése:
a holtestet 10%-os klórmészoldatba vagy 20%-os mésztejbe áztatott lepedőbe burkoljuk
a koporsó aljára 3-5 cm vastagon klórmésszel átitatott forgácsot helyezünk
a sírgödörbe 15 cm vastagon klórmésszel átitatott faforgácsot helyezünk

Kombinált fertőtlenítő eljárások részletes ismertetése, gyakorlatban alkalmazható technológiák részletezése, az egyes eljárások paraméterei.

Kombinált fertőtlenítő eljárások.
fizikai és kémiai ágensek együttes alkalmazásával pusztítjuk el a bacikat
a hőenergiát kombináljuk a fertőtlenítőszerek kémiai hatásával mechanikai hatás mellett
inaktiváló hatás csak mindhárom hatás egyidejű alkalmazása esetén jön létre
a fertőtlenítést befolyásoló speciális tényezők:
fertőtlenítőszer tulajdonsága
a fertőtlenítendő anyag milyensége
az alkalmazható mechanikai hatás tulajdonsága
Fertőtlenítő mosás:    
az összes textíliát potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni
minden textíliát mosásnak kell alávetni
a műtétekhez használt textíliákat még sterilizálni is kell
a hőenergia és a mosószerek hatását kombináljuk a textília mechanikus mozgatásával
a rostok között lévő szennyanyagot szennyoldó és lazító anyagokkal kezeljük
a fertőtlenítő mosás 2 módszerét különböztetjük meg:
termodezinfekciós mosás
kemo-termodezinfekciós mosás
mindkét fertőtlenítési eljárás a következő fázisokból áll:
előöblítés
előmosás:
1 kg száraz textília: 6-7 liter áztatólé, 20 perces behatás
az előáztatólé 50 C°-ot nem haladhatja meg
nincs fertőtlenítőhatás
köztes öblítés és centrifugálás:
1 kg száraz textília: 7 liter víz, 3-5 perc behatás
50 C°-os víz alkalmazása
nincs fertőtlenítőhatás
mosás:
kemo-termodezinfekciós mosás – 90-95 C°-os mosólé
termodezinfekciós mosás – 60-75 C°-os mosólé
flottarány: 1 kg száraz textília 5 l. mosólé, 15 perc behatás
öblítés

Fertőtlenítő mosogatás:
a fertőtlenítőszer és a forró víz mechanikus hatásával pusztítjuk el a bacikat
végrehajtható:
kézi erővel
speciális mosogatógép segítségével
kézi erővel végzett mosogatás 5 részműveletből áll:
előtisztítás:
az eszközöket az ételmaradékoktól meg tisztítjuk
az eltávolított ételmaradékot fertőzöttnek kell tekinteni

mosogatás:
40-50 C°-os , 0,2%-os zsíroldószert tartalmazó vízben végezzük
szivacsot használni nem szabad
fertőtlenítő hatás nincs
1 kg edényzet – 1 liter mosogatóvíz
öblítés:
folyó meleg vízzel (40-50 C°-os)
ha nincs, akkor 1 kg edényzetre 2 liter vizet kell számítani
fertőtlenítés:
2tf%-os Na-hipoklorit oldat készítése
10 liter víz – 2 dl Na-hipoklorit-90, 100 g Neomagnol
10 perc behatási idő
1 kg edényzet – 2 liter fertőtlenítő oldat
utóöblítés:
meleg folyó vízzel
szárítás:
csurgatótárcsán történik
törlőruhát használni nem szabad
Fertőtlenítő takarítás:
fertőtlenítő hatású tisztító szerek oldataival és mechanikus hatással pusztítunk
betegellátó intézményekben csak fertőtlenítőtakarító eljárás alkalmazható
száraz tisztítási módszert alkalmazni szigorúan tilos
fertőtlenítő takarítással fertőtleníthetők:
padlóburkolatok, falak burkolatai
nyílászáró szerkezetek
berendezési tárgyak
a felületekre rávitt oldatot rá kell hagyni száradni
ez rövidebb-hosszabb ideig bakteriosztatikus-fungisztastikus hatású
végrehajtható:
kézzel
speciális fertőtlenítő takarítógéppel:
surológép:
egy vagy két folyadéktartállyal rendelkezik
egy vagy két munkafázisban történő fertőtlenítés
hátrány, hogy a felületre kijuttatott oldatot fel kell szedni
kombinált fertőtlenítő gép:
a keletkezett szennyvizet is felszívják
a felületek kezelése egy munkafázisban elvégezhető
legfontosabb eszköz a takarító kocsi
színkód alkalmazása lehetővé teszi, hogy egyes műveletek más-más színű edényből történjenek
következő a sorrend:
bútorok, ágyak, éjjeliszekrények – kék edény és törlő
mosdókagyló, piperepolc, fürdőkád, csempe – sárga edény és törlő
wc-kagyló, pisszoárok, hulladéktárolók – piros edény és törlő
padlózat – speciális méretű műanyag tartály zsebes moppal
a szennyvizet fekete vödörbe kell gyűjteni
egy moppal 4-5 m2 felület kezelhető – műtő, intenzív helyiség
különben 50-60 m2 felület

A veszélyes, fertőző hulladékok gyűjtése, kezelése, fertőtlenítése.
A prionnal fertőzött anyagok, eszközök, felületek fertőtlenítése.
MRSA-val fertőzött anyagok, eszközök, kezek és bőrfelület fertőtlenítése.

Veszélyes, fertőző hulladékok gyűjtése:
a hulladékok két nagy csoportra oszthatók:
fertőző hulladékok
veszélyes hulladékok
ezek a hulladékok a betegellátást végző személyek egészségét veszélyeztetik
megbetegedést okozhatnak a a hulladékkezelést végző személyeknél is
de veszélyt jelentenek a guberálókra is
szelektíven kell gyűjteni az éles, sérülést okozó eszközöket is
speciális kezelést igénylő egészségügyi veszélyes hulladékok:
fertőző hulladékok, testrészek, szervmaradványok, szövetek
betegellátási hulladékok
injekciós tűk és fecskendők, infúziós-, transzfúziós szerelékek
citosztatikumok illetve ezekkel szennyezett eszközök, anyagok
fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka
génsebészeti és mikrobiológiai tenyészetek
ezek autoklávozás után már nem fertőző hulladékok
Kezelése:
folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló eszközökben
éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni
a sárga színkódot és a nemzetközi bioveszély jelet kell alkalmazni
hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig tárolhatók, hűtőben max 30 napig
nem tömöríthetők, hanem aprítani kell őket
a kísérleti állatok tetemei, alom, csak csak veszélyes hulladékégetőben ártalmatlaníthatók
Fertőtlenítése:
kizárólag hőhatáson alapuló eljárások alkalmazhatók:
külső és belső felületen biztosítani kell a megfelelő hőhatás érvényesülését
a paramétereket csoportonként meg kell határozni
fertőtlenítés előtt nem szabad válogatni, átönteni, tömöríteni
minden paramétert a hulladéknak megfelelően kell meghatározni, és regisztrálni
lehetővé kell tenni a vízgőznek a csomagolóanyagba való behatolását
üzemelés közben fertőző anyag levegővel sem juthat ki
a fertőtlenítési ciklus végén a rakománynak fertőtlenítettnek kell lennie
Vizsgálati dokumentáció:
a jegyzőkönyvben a következő adatokat kell bejegyezni:
berendezés gyártója, típusa, gyártási száma
a berendezés telepítésének helye, üzemeltetője
a vizsgáló eljárás leírása
a hulladékrakomány berakásának módja, mennyisége
a fertőtlenítés és üzemeltetés paraméterei
a mikrobiológiai ellenőrzés paraméterei, eredményei
alkalmazott bioindikátorok gyártója, lejárati dátuma, csomagolási mód

Prionokkal fertőzött anyagok, felületek, eszközök fertőtlenítése:
a Creutzfeld-Jakob betegség fehérjetermészetű kórokozója
forrása a beteg ember vagy beteg állat
szokásos fertőtlenítési és sterilizálási eljárásokkal nem sterilizálhatók
a fertőzött textíliák autoklávban – 134 C° - 206 kPa nyomás – 1 óra behatás
felületek fertőtlenítése:
1 N NaOH oldattal kel kezelni, úgy hogy a felületet egyenletesen ellepje
behatási idő 1-2 óra
öblítés
klórtartalmú fertőtlenítőszerrel fertőtlenítünk
idegrendszeri és szemészeti eljárás során alkalmazott eszközök, műszerek:
1 N NaOH oldatban áztatjuk 1-2 óráig
öblítés
autoklávozás - 134 C° - 206 kPa nyomás – 1 óra behatás
a kísérleti állatok hullái valamint a kadaver kizárólag elégetéssel fertőtleníthető
40 g NaOH-ot edénybe teszünk és desztillált vízzel 1 literes jelig feltöltjük

MRSA-val fertőzött eszközök, anyagok, kezek és a bőr fertőtlenítése:
Meticillin Rezisztens Staphylococcus Aureus
jelentőségét három tényező határozza meg:
kórokozó patogén tulajdonsággal rendelkezik
a gyógyítási lehetősége korlátozott
kórházi járványok gyakran előfordulhatnak
MRSA-járvánnyal kizárólag kórházakban lehet találkozni
cél, hogy a kórokozó korházon belüli terjedését megakadályozzuk
az orrjárat elülső szakasza az MRSA megtelepedési helye
a kéz és bőrfertőtlenítőszerek hatásosnak bizonyulnak az MRSA-törzsekkel szemben

Speciális fertőtlenítő eljárások.
Ivóvíz, kutak, szennyvíz, űrgödrös árnyékszék, talaj, lábbelik ellenőrzése.

Ivóvíz:
átlátszóvíz:
20 liter vízben 2 Neomagnol tablettát feloldunk vagy 2g N. pulvis techn.
2 óra behatási idő után iható
nem átlátszó, zavaros víz:
10 liter vízben 0,1 g klórmeszet kell feloldani
2 óra behatási idő után a víz iható

Kutak fertőtlenítése:
ásott kutak fertőtlenítése:
1 m3-re 100 Na-hipoklorit-90-et kell számolni
a kútban lévő víz térfogatára kiszámított hipoból törzsoldatot készítünk
ezt 2-3 vödör vízben szétosztjuk, majd ezt az oldatot a kút belső falára öntjük
24 órán keresztül állni hagyjuk
csak akkor tekinthető fertőtlenítettnek, ha a víznek klórszaga van
ha nem érződik, akkor meg kell ismételni a Na-hipo 2x-esével
-    Fúrt kutak fertőtlenítése:
300 ml Na-hipoklorit-90-et kell az anyacsőbe önteni
a szivattyút néhány percig járatni kell
majd újabb 300 ml Na-hipoklorit-90 mennyiséggel a fertőtlenítést megismételjük
tároló akna esetén a tároló aknában lévő víz minden m3-hez 100 ml Na-hipokloritot kell beönteni
24 órai állás után addig kell szivattyúzni, míg a klórszag már nem érezhető
csak 30-40 m-es kutaknál lehet így fertőtleníteni

Szennyvíz fertőtlenítése:
1 m3 szennyvízre 150 g klórmeszet vagy 5 l. Na-hipoklorit-90-et kell számolni
a klórmészből először törzsoldatot készítünk
a szennyvízhez kiszámított klórmeszet annak 10-szeres mennyiségét kitevő vízben feloldjuk
ezt a törzsoldatot a szennyvízhez öntjük
ezt alaposan összekeverjük és 2 órán keresztül állni hagyjuk
a Na-hipoklorit-90-et higítás nélkül kell a szennyvízhez keverni

Űrgödrös árnyékszékek, latrinák fertőtlenítése.
a fertőtlenítés ki kell terjedjen:
űrgödör tartalmára
árnyékszék építményére
a fertőtlenítés történhet:
folyamatos és
záró fertőtlenítés formájában
az űrgödör tartalmának felületét be kell szórni égetett mésszel vagy klórmésszel
1 kg égetett mész vagy klórmész kell 1 m3-re
nyáron ezt krezollal is ki kell egészíteni (légyriasztás)
az árnyékszék építménye – 10%-os klórmész-oldat vagy 20%-os mésztej-oldat
az ülődeszkát 2 órás behatás után vízzel alaposan le kell öblíteni

Talajfertőtlenítés.
öntisztuló képesség hiánya vagy árvíz-belvíz után szükséges
a fertőzött talaj felületét 10 cm mélyen 10%-os klórmész-oldattal vagy 20%-os mésztej-oldattal átitatjuk
m2-enként 5 liter fertőtlenítő-oldatot kell számolni
a talaj felszínét ásóval átforgatjuk
majd a fertőtlenítőszeres kezelést megismételjük
gyermekjátszóterek esetében ugyanez az eljárás, de
2-3 órai állás után a felső 10 cm-es vastagságot eltávolítjuk
a megmaradt felületet megint átitatjuk
majd az eltávolított talajt frissel pótoljuk

Lábbelik:
belső részükbe műanyag fóliát helyezünk
erre tömény formalin-oldatba mártott vattát helyezünk
a lábbeliket műanyag zacskóba helyezzük
a zacskókat 25-30 C°-ra felfűtött helyiségbe tesszük (24 órás behatás)


STERILIZÁLÁS

Aszeptikus betegellátás:
A gyógyító-megelőző ellátásban profilaktikus, diagnosztikus, terápiás célra alkalmazott minden olyan eszköznek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkahártyájával, testnyílásaival, testüregeivel érintkezésbe kerül.

Aszepszis:
A betegellátás során alkalmazott munkamódszerek, munkafolyamatok összessége, melyekkel a mikroorganizmusok a beteg szervezetétől távol tarthatók, - steril eszközök, anyagok, műszerek alkalmazásával, mikrobaszegény környezet megteremtésével.

Sterilitás:
Az anyagok azon mikrobiológiai állapota, melyek mentesek minden mikroorganizmustól.
/Az anyagok sterilitását felhasználásig meg kell tartani./

Sterilizálás:
Azon mikrobiológiai eljárás, melyek során a különböző fizikai, kémiai hatásokkal vagy ezek kombinált alkalmazásával a csíramentesítésre kerülő anyagokon és anyagokban elpusztítjuk illetve inaktiváljuk a mikroorganizmusok, valamint ezek nyugvó formáit.

Sterilizáló készülék:
Olyan berendezés, amely egy munkafolyamat alatt a fizikai, kémiai hatások alkalmazása során az előírt paraméterek fennállása esetén a mikroorganizmusok valamint ezek nyugvó formáinak elpusztítására, inaktiválására, erre a célra kerülnek engedélyezésre, illetve forgalomba.

Sterilizáló berendezések forgalomba hozatalára a 16/2006. (II.27.) EüM rendelet,
üzemeltetésükre a OEK által időszakosan kiadott TÁJÉKOZTATÓ a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások című módszertani kiadvány vonatkozik.

A sterilizálás alapvetően a következő folyamatokra osztható:
1. előkészítés
2. fertőtlenítés, tisztítás
3. átvizsgálás, ápolás
4. csomagolás
5. sterilizálás
6. tárolás
7. szállítás


Eszközök, műszerek, anyagok csoportosítása sterilizálhatóságuk szerint
Anyagcsoportok

Célja: megkönnyítse az adott eszköz, anyag sterilizáláshoz szükséges adekvát módszer kiválasztását

Alapja: Adott sterilizáló eljárással és paraméterek mellett csak azonos vagy egymáshoz közel álló anyagminőségű eszközöket, műszereket lehet sterilizálni.

I. Anyagcsoport
Orvosi eszközök (műtéti műszerek), tűk, egyéb fémtárgyak, mikrosebészeti, fogászati műszerek
Alkalmazható sterilizáló eljárás: autoklávozás, hőlégsterilizálás vagy plazmasterilizálás

II. Anyagcsoport
Sterilen alkalmazható egészségügyi textíliák (Műtéti textíliák)
Alkalmazható sterilizáló eljárás: autoklávozás

III. Anyagcsoport
Sebészeti kötözőszerek, varró anyagok
Alkalmazható sterilizáló eljárás: autoklávozás

IV. Anyagcsoport
Gumi- és többször alkalmazható műanyag eszközök, alkatrészek, aneszteziológiai eszközök
Alkalmazható sterilizáló eljárás: autoklávozás, etilénoxidos gázsterilizálás, formaldehides gázsterilizálás, plazmasterilizálás

V. Anyagcsoport
Üveg-, porceláneszközök, üvegedények, tartályok, laboratóriumi üvegedényzet
Alkalmazható sterilizáló eljárás: autoklávozás, hőlégsterilizálás

VI. Anyagcsoport
Endoszkópok, valamint egyéb diagnosztikus, terápiás célra alkalmazott műszerek, készülékek, beteggel közvetlenül érintkező alkatrészei
Alkalmazható sterilizáló eljárás: autoklávozás, etilénoxidos gázsterilizálás, formaldehides gázsterilizálás, plazmasterilizálás, oldatban történő hideg sterilizálás

VII. Anyagcsoport
Gyógyszeranyagok és készítmények
Irányelv: Magyar Gyógyszerkönyv, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet ide vonatkozó határozatai, irányelvei


Sterilizálás folyamata:

Előkészítés

eszközök, műszerek gyűjtése
Az alkalmazás helyén a műtőben, kötözőben, ambulancián kezdődik. Kétféle gyűjtési módszer alakult ki:
ún. száraz gyűjtés,
ún. nedves gyűjtés.

Száraz gyűjtés: erre a célra szolgáló keretes műszerledobóra, vagy műszertálcára kerülnek és viszik a tisztítás, fertőtlenítés helyére, vagy zártan a központi sterilizálóba. Hátránya, hogy a szárazon gyűjtött eszközökre, műszerekre a vér, testváladékok rászáradnak, megnehezítve így, a tisztítás, fertőtlenítés, sterilizálás hatékonyságát.

Nedves gyűjtés: eszközök az erre rendszeresített edénybe kerülnek, melyek műszertisztító oldatot tartalmaznak. Ált. enzim tartalmú műszertisztító szerekkel alkalmaznak.

eszközök műszerek öblítése
Öblítésre 30 0C-nál melegebb vizet nem szabad használni. Célja a használat során a különböző anyagokkal szennyeződött eszközökről, műszerekről, egyéb tárgyakról a vízben oldódó szennyeződések egy részének eltávolítása, valamint annak megelőzése, hogy ezek a szennyeződések az eszközre, műszerekre rászáradhassanak.

2.) Fertőtlenítés, tisztítás - kézi módszerrel
- gépi módszerrel

A fertőtlenítés 2 módszere van:

Egyfázisos fertőtlenítés és tisztítás:
Olyan kombinált hatású fertőtlenítőszer oldatba helyezzük, mely a fertőtlenítő hatáson kívül véroldó, tisztító effektussal is rendelkezik.

Kétfázisos fertőtlenítés és tisztítás:
Eszközöket először egy fertőtlenítő oldatba helyezzük, majd az előírt expozíciós idő letelte után ezeket egy műszer tisztítószer oldatába helyezve áztatjuk, majd mechanikusan megtisztítjuk.

3.) Átvizsgálás, ápolás

4.) Csomagolás
•    a csomagolóanyag minősége függ a sterilizálás módjától
•    csak az adott sterilizáló eljáráshoz engedélyezett csomagolóanyag alkalmazható
•    csomagoláson elhelyezett címke a következőket tartalmazza:
•    az eszköz, műszer megnevezése
•    a sterilizálás, valamint a sterilitás lejártának dátuma (év, hó, nap)a sterilizálást végző személy betűjele
•    a csomagoláson kémiai indikátor elhelyezése
•    nagyobb egyedszámú sterilizálás esetén minden csomagoláson sarzs-szám
•    ezeket az adatokat a sterilizálási naplóban is szerepeltetni kell

5.) Sterilizálás
sterilizálás autoklávban
sterilizálás hőlégsterilizátorban
sterilizálás etilén-oxidos gázban
sterilizálás formaldehid gázban
sterilizálás plazmasterilizátorban
sterilizálás antimikrobiális oldatban (csak kivételes esetekben alkalmazható)

6.)Tárolás

csak abban a csomagolásban tárolhatók, amiben a sterilizálásuk történt
felbontás után már nem tárolhatók
Folyadékban, oldatban történő tárolás szigorúan TILOS!
Sterilizálás ellenőrzése

a sterilizálás megtörténtét indikátorcsíkkal kell ellenőrizni, melyet a rakomány minden egységén el kell helyezni
a kémiai indikátorcsíkok csupán csak azt jelzik, hogy a csomag sterilizálva volt
a csomagban elhelyezett több paraméteres indikátorok alkalmazásával, a sterilizálás különböző paramétereinek ellenőrzésével a sterilizálásnak nem csupán megtörténte, de a hatékonysága is ellenőrizhető
a sterilizáló készülék sterilizáló hatásának vizsgálatára csak a specifikus baktériumspórákat tartalmazó, engedélyezett bioindikátorok alkalmasak

A sterilizáló készülékek ellenőrzésének gyakorisága a következő:

új, vagy felújított készülék üzembeállításakor,
üzemelő készülékeknél félévenként (formaldehid negyedévente)
a mikrobiológiai hatásfok-vizsgálat nem megfelelő eredménye és az azt követő műszaki felülvizsgálat után
minden olyan műszaki hiba kijavítása, vagy alkatrészcsere után, mely a készülék sterilizáló hatását befolyásolhatja
minden olyan esetben, amikor a vizsgálat elvégzése egyéb okok miatt indokolt (pl.: egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés)



Zsilipelés szabályai!











A fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása

25. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket a 19. és 21. §-ban, az 1. számú mellékletben, továbbá az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles bejelenteni, kijelenteni és nyilvántartani.

(2) Az OEK jelenti az Európai Unió Közösségi Hálózatának a fertőző betegségek járványügyi helyzetével és a fertőző betegségekből adódó közegészségügyi veszélyhelyzetekkel kapcsolatos információkat.
(3) A járványügyi surveillance adatainak egységes gyűjtése érdekében az OEK az egyes betegségekre vonatkozóan egyedi surveillance adatlapot adhat ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatlapokat a fertőző beteg be- és kijelentőlapja, az elvégzett helyszíni járványügyi vizsgálat jegyzőkönyve, továbbá a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a városi intézet tölti ki és küldi meg az OEK illetékes osztályának.

Járványügyi vizsgálat
26. § (1) A városi intézet a fertőző beteg bejelentése alapján vagy más módon tudomására jutott minden esetben köteles járványügyi vizsgálatot végezni, ha

a) sürgősséggel jelentendő betegségről vagy annak gyanújáról,
b) fertőző betegség közösségi, illetve területi halmozódásáról,
c) hatósági intézkedést igénylő fertőző betegségről,
d) az átlagosnál nagyobb számban, súlyosabb formában jelentkező fertőző betegségről,
e) ismeretlen kórokú, de feltehetően fertőző jellegű megbetegedésekről
szerez tudomást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a megyei intézet magához vonhatja.

A fertőző betegek kötelező orvosi vizsgálata és gyógykezelése

27. § (1) A fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség, illetve a fertőzőképesség megállapításához szükséges, az 1. számú mellékletben felsorolt kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben, az igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokat szükség szerint el kell végezni.

(2) Fertőző betegtől vagy arra gyanús személytől származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített tartályban szabad továbbítani. A tartályt a városi intézet bocsátja az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére.
(3) Az egyes fertőző betegségek esetében végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz az anyagvétel és beküldés módját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) A hatósági intézkedést igénylő fertőző betegségekkel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat kizárólag az ÁNTSZ laboratóriumai végezhetnek.
(5) Amennyiben az 1. számú mellékletben nevesített fertőző megbetegedésben szenvedő személy nem veti magát alá a gyógykezelésnek, a városi intézet az Eütv. 56. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az érintettet a gyógykezelésre határozattal kötelezheti.
A járványügyi elkülönítés
A fertőző megbetegedések és a járványok létrejöttének megakadályozására a jár­ványfolyamat elsődleges mozgató erői (fertőzőforrás - a fertőzés terjedésének le­hetősége - fogékony emberi szervezet) közül különös jelentősége van a fertőzőforrás (inkubációs kórokozó-hordozó, beteg, rekonvaleszcens kórokozó-hordozó, kórokozó ­ürítő, kórokozó-gazda, egészséges kórokozó-hordozó ember és állat) elkülönítésé­nek.

Az ember, mint fertőzőforrás elkülönítésének különös jelentőségét az adja, hogy ez a leggyorsabb, legeredményesebb, legkönnyebb, legolcsóbb járványmegelőző mód­szer.

Az elkülönítést ezért rendkívül komolyan kell venni mind a beteg, mind a kezelőor­vos, mind pedig a járványügyi szervek részéről.

Az elkülönítés szükségességét lényegében az dönti el, hogy a fertőzés átvihető-e emberről emberre, vagy nem. Ha emberről emberre közvetlenül terjedő, vagy em­berről emberre közvetve (testváladékok, tárgyak, vektorok, víz, étel, talaj útján) átvi­hető az adott fertőző betegség, akkor a fertőző forrásként szolgáló embert el kell, vagy legalább tanácsos elkülöníteni.


28. § (1) Az egyes fertőző betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Azt a HIV-pozitív beteget, akinél vérzéses elváltozás, nyitott vagy drenált seb, exsudativ vagy fekélyes bőrelváltozás fordul elő, vagy incontinens és egyidejűleg pszichológiai zavarok észlelhetők, kijelölt fertőző osztályon kell elhelyezni.
(3) Elsősorban fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán kell elkülöníteni azt a fertőző beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet nem írja elő, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést.
(4) Az elkülönített fertőző beteg tartózkodására kijelölt helyiség(ek)be a betegen kívül csak ápolói és az illetékes egészségügyi személyzet léphet be. Az említett helyiségekből fertőtlenítés nélkül semmit nem szabad kivinni. Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.


Járványügyi megfigyelés és zárlat

29. § (1) Amennyiben az 1. számú melléklet az adott fertőző betegség tekintetében elrendeli, a fertőző beteggel érintkezett személyeket járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.

(2) A városi intézet a járványügyi megfigyelés alá helyezett személyt a megfigyelés tartamára határozattal eltiltja a külön jogszabályban foglalt munkakörökben való foglalkozástól, továbbá olyan helyek látogatásától, ahol tömeges fertőzést okozhat.
(3) Pestis, sárgaláz, kiütéses tífusz, visszatérő láz, vírusok okozta haemorrhagiás lázak, illetőleg e betegségek gyanúja esetén a beteggel érintkezett személyekre vonatkozóan az illetékes városi intézet - a megyei intézet egyetértésével - szigorított járványügyi megfigyelést (zárlatot) rendel el.

Járványügyi ellenőrzés

30. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott esetekben a kórokozó-hordozókat a fertőzőképesség (kórokozó-ürítés) időtartamára a városi intézet határozattal járványügyi ellenőrzés alá helyezi.

(2) A határozatban fel kell tüntetni a kórokozó-ürítőnek, illetőleg kórokozógazdának nyilvánított és járványügyi ellenőrzés alá helyezett személyeknek - kiskorú esetében a törvényes képviselő - kötelességeit. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy az említett személy - kiskorú esetében törvényes képviselője - milyen feltételek mellett kérheti a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.
(3) Annak megállapítása végett, hogy nem hastífusz vagy paratífusz kórokozó-hordozó-e, vizsgálatnak kell alávetni azt a személyt, aki
a) hastífuszból vagy paratífuszból gyógyult, és elkülönítését megszüntették, ezt követően egy éven át minden hónapban,
b) hastífuszos vagy paratífuszos beteg, illetve arra gyanús személy környezetében él, vagy ilyen beteggel, illetőleg ilyen személlyel érintkezett,
c) jogszabály alapján előzetes, illetőleg időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett,
d) közegészségügyi szempontból indokolt esetben az illetékes egészségügyi szervtől a vizsgálatra felhívást kapott.
(4) A városi intézet azt a kórokozó-hordozót, aki hastífuszból vagy paratífuszból való gyógyulása után négy héten túl, de egy évnél rövidebb ideig, illetőleg ha ilyen fertőző betegségben nem szenvedett, az első pozitív eredményű bakteriológiai vizsgálattól számított egy évnél rövidebb ideig üríti a kórokozót, kórokozó-ürítővé minősíti. Kórokozógazdának kell minősíteni azt a kórokozó-ürítőt, aki az említett esetekben egy éven túl üríti a kórokozót.
(5) Ha a hastífusz vagy paratífusz kórokozó-hordozó személynél a járványügyi ellenőrzés megszüntetésére irányuló vizsgálatok eredménye alapján az ellenőrzés további fenntartása nem indokolt, annak megszüntetését az illetékes városi intézet határozattal rendeli el. A határozatban a volt kórokozó-ürítőt, illetőleg kórokozógazdát további egy évig laboratóriumi ellenőrző vizsgálatokra kell kötelezni, az egyéb korlátozó rendelkezéseket azonban meg kell szüntetni.

Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből
31. § (1) Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az elvégzett vizsgálatok szerint fertőzőképesnek bizonyult, a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg ilyen tevékenységet nem végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alá helyezett személyek tekintetében is alkalmazni kell.
(3) Nosocomialis megbetegedés előfordulását követően az egészségügyi szolgáltató érintett részlegének dolgozóinál szűrővizsgálatot kell végezni. Azt az egészségügyi dolgozót, aki nosocomialis járványt okozó kórokozót hordoz (ürít), a betegellátástól (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) el kell tiltani.
(4) A HIV-pozitív, valamint a fertőzőképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek. A fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat és a korlátozás megszüntetésének feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
Járványveszély vagy járvány esetére vonatkozó rendelkezés

32. § Járványveszély vagy járvány esetén

a) a bölcsődék, óvodák, általános iskolák működésének felfüggesztését, bentlakásos gyermekintézmények működésének korlátozását, továbbá egyéb helyi közösségi célokat szolgáló intézmények, helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a városi intézet,
b) a középfokú oktatási intézmények, szakmunkástanuló intézetek (iskolák), tanműhelyek, nevelőotthonok, nevelőintézetek, gyermek- és ifjúságvédő intézetek, egészségügyi intézmények osztályainak vagy részlegeinek működésének korlátozását vagy bezárását, továbbá a helyközi személyforgalom, élőállat vagy személyszállítás korlátozását, megtiltását a megyei intézet,
c) a felsőfokú oktatási intézmények, valamint az egyetemi (főiskolai) diákotthonok működésének felfüggesztését, település elhagyásának tilalmát az országos tisztifőorvos rendeli el.
Fertőző betegek szállítása

33. § (1) A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelőorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelőorvos utasításának nem tesz eleget, a szállítást a városi intézet határozattal rendeli el.

(2) A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy szállításáról külön jogszabály rendelkezik. Kivételes esetben a kórházba szállítás a városi intézet engedélyével egyéb, de nem közforgalmú járművel is történhet. A szállítás befejeztével, az adott fertőző betegség jellegétől függően a szállító járművet fertőtleníteni kell, és a kísérő személyek személyi fertőtlenítésben részesítendők.
(3) Ha a fertőző betegek vagy fertőző betegségre gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes megyei intézet engedélyével közforgalmú jármű is igénybe vehető. A járműnek az említett személyek szállítására kijelölt szakaszába a betegeken kívül csak azok ápolója és az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be. A jármű és a kísérő személyek fertőtlenítésével kapcsolatban a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

A külföldről érkező személyekkel kapcsolatos rendelkezések

34. § (1) Azon országokból érkező személlyel, közlekedési eszközzel, azok személyzetével és rakományával kapcsolatban, ahol a kolera, pestis, sárgaláz, illetve vírusok okozta haemorrhagiás lázak, kiütéses tífusz állandóan, vagy az adott időpontban járványosan fordul elő, a hatályos nemzetközi egyezmények figyelembevételével szükséges orvosi, illetve egészségügyi vizsgálatokat el kell végezni, és annak eredményétől függően meg kell tenni a fertőzés esetleges továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő fertőző betegség behurcolása esetében, vagy akkor, ha a külföldről érkezett személy Magyarország területére történt megérkezése után betegszik meg fertőző betegségben, az adott fertőző betegségre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.


A fertőző betegek hospitalizálása

A '"hospitalizálás" kifejezés - tágabb értelemben - az alábbiakat foglalja magában: a kórházba szállítást, a kórházi felvételt és a kórházi elhelyezést. Egyszerűen értelmez­ve a hospitalizálás kórházi elhelyezést jelent.

A fertőző beteget kórházban vagy az otthonában kell elkülöníteni. A fertőző be­tegek kórházi elhelyezése fertőző kórházakban, illetve a kórházak fertőző osztályain történik.
Járványügyi érdekből a Tisztiorvosi Szolgálat városi kistérségi intézete, mint elsőfokú közegészségügyi és járványügyi hatóság elrendelheti:

-  a fertőző beteg,
-  a fertőző betegségre gyanús személy,
-  a fertőző beteggel érintkezett személy(ek) kórházi (járványkórházi) elhelyezését  
(elkülönítését), illetve járványügyi megfigyelését.

A kórházi elhelyezéshez általában a beteg hozzájárulása szükséges.

Nem kell a be­teg hozzájárulása a kórházi elhelyezéshez,
-  ha közvetlen életveszély áll fenn és az csak kórházban alkalmazható gyógymód­dal hárítható el,
- ha a kórházi ellátás szükséges, mert a beteg kiskorú cselekvőképtelen vagy kor­látozottan cselekvőképes nagykorú,
- ha a beteg fertőző, vagy fertőző betegségre gyanús,
- ha a beteg kórházi elhelyezését jogszabály írja elő.

A beteg a kórházi ellátást három módon veheti igénybe:

- az illetékes (házi) orvos beutalása alapján,
- sürgős szükség esetében orvosi javaslat nélkül (ha a kórház orvosa a kórházi el­látás  
sürgősségét megállapította),
- a Tisztiorvosi Szolgálat, mint egészségügyi hatóság beutaló határozata alapján.

A kórházi ellátás igénybevételének e három módja a fertőző betegre, illetve bi­zonyos esetekben fertőző betegség gyanújával, a környezetére fertőzésveszélyt je­lentő személyre is vonatkozik.








 


 
 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Január / 2014 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 177087
Hónap: 4716
Nap: 140