Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Orális pathológia

 

A fogak fejlődési rendellenességei

Kép 1. Számbeli rendellenességek

2. Méretbeli és alaki rendellenességek

3. Szerkezeti eltérések

4. Előtörési rendellenességek

5. Helyzeti rendellenességek

 

 

 

 

 

 

I. Számbeli rendellenességek

1. Hyperodontia- Fölös számú fog vagy fogak.

         Oka:

                  - több fogcsíra képződött a foglécből,

                  - a szabályos számban keletkezett fogcsírák valamelyike hasadt

                  - Dens supernumerarius: a számfeletti fog szabályos nagyságú és alakú

                  - Dens supplementarius: a rendesnél minden tekintetben kisebb, csökevényes fog

         Elhelyezkedhetnek: a fogívben, a fogíven belül vagy kívül

 

2. Hypodontia- Hiányos fogazat

 

                  -A fogképletben a megadott fogaknál kevesebb szerepel

 

3. Aplasia, agenesia dentis, oligodontia- Klinikailag észlelt foghiány

                                                                    Rendesnél kevesebb számú fog.

         Agenesia oka:

                  - a fogcsíra hiánya

         Aplasia oka lehet:

                  - fogelvesztés (trauma, fogszuvasodás, fogágybetegség),

                  - a fog visszamaradása az állcsont mélyében

                  - a tejfoggal együtt a maradó fog csíráját is eltávolították.

 

4. Anodontia dentium

.        Anodontia partialis-  Nagyobb fogcsoportra vonatkozó foghiány

         Anodontia totalis-     Az egész fogazat hiánya

 

5. Fogössszenövés (concretio dentinum):

                                   Az összeköttetést a fogak gyökereit borító cementállomány létesíti.

         Oka:

                  - helyszűke, a fogak egymás közelébe került gyökerei között a csontszövet  

                     felszívódik és mindkét fog gyökérhártyája, sérül -a sérülés  reparációja folyamán

                     újonnan közös cementállomány képződik és szilárd összekötetést hoz létre a

                     fogak gyökerei között.

 

6. Kettőzött fogak

         1. Ikerfog (dens geminatus, geminatio dentium):

• a fogfejlődés korai szakában alakul ki

• a koronai rész, különböző fokban hasad

• minél korábban történik ez, annál kifejezettebb lesz a korona kettéosztottsága

  • a gyökér közös

 

         2. Fogösszeolvadás (fusio, confusio dentium):

•Két fejlődésben lévő fogcsíra összeolvadásából származik.

•Az összeolvadás helye és mértéke változó, vonatkozhat a koronai részre, a gyökérre vagy az egész fogra.

 Kép

I. Méretbeli, alaki rendellenességek

 

1. Makrodontia (megadontia, gigantismus dentis):

                                           

A fog lényegesen nagyobb méretű az átlagosnál

         Ez vonatkozhat:

- csak a koronára (gigantismus coronae)– a gyökér átlagos nagyságú,

- csak a gyökérre (gigantismus radicis) – a korona átlagos nagyságú

         Lehet:

- csak egyes fogakon,

- de lehet az egész fogazaton.

 

2. Mikrodontia (törpefog):

A fog vagy fogak a normális variációnak számító kicsiny fognál is kisebb méretű(ek).

         Lehet csak egyes fogakon, de lehet az egész fogazaton.

         Leggyakoribb előfordulása:

- felső kismetszők (megváltozik a fog alakja is)

- bölcsességfogak

 

3. Alaki rendellenességek:

    a) Számfeletti csücsök

o Gyakran fordul elő,

o normális variáns a Carabelli-féle csücsök:

                  - a korona palatinális felszínének mesialis részén helyezkedik el, de nem éri el a   

                     rágófelszín szintjét.

                  - Mindig szimmetrikusan fordul elő.

                  - A 2. felső nagyőrlőn, leggyakrabban a 2. felső tej moralisokon.

    b) Számfeletti gyökerek

o gyakran fordulnak elő rendes alakú és nagyságú koronai rész mellett

o gyakran számfeletti gyökere van a bölcsességfognak

o alsó molarisokon fordul elő a járulékos harmadik gyökér

 

 Kép

III. Szerkezeti rendellenességek

 

      1. Amelogenesis imperfecta:

•Dominánsan öröklődik,

•A maradó fogakon nem vagy csak vékony rétegben fejlődött ki a zománc,

•Az egész fogazatra kiterjed,

•A fogak kisebbek és ritkább elhelyezkedésűek,

•A zománc elvékonyodott, prizmái töredezettek,

•A zománc porlékony, fénytelen, gyorsan lekopik és megbarnul.

 

       2. Dentinogenesis imperfecta (opaleszkáló dentin):Autoszomális domináns gén örökíti.

               Előfordulhat:

                     - egészséges egyéneken, vagy

- csontrendszerbeli betegség részjelensége (osteogenesis imperfecta) melyre

   jellemző a csontok porózussága (osteoporosis) és törékenysége (fractura), az

   érzékszervek betegsége (kék sclera, süketség).

               Jellemzői:

                   - Az elváltozás mind a tej mind a maradó fogazatra vonatkozik

                  - A felületes dentin sok esetben normális szerkezetű, alatta viszont szabálytalan tág

  csatornákat tartalmazó, a pulpaüreget majdnem teljesen elzáró kóros dentin van

- A foggyökerek rövidek, fejletlenek

- A fogak alacsonyak, a koronák domborúak.

- A fog színe lehet: egyenletesen szürke, barna, sárgásbarna vagy kékes-barna.

- A zománc gyakran letöredezik, vagy lekopik

- A fogak fájdalmat nem okoznak, ingerekkel szemben úgy viselkednek mint a  

   normális fogak

- Néha ínygyulladás kíséri

 

3. Hypoplasia-   A fogakon a zománc vagy a dentin egyes részleteinek, esetleg egészének

                            hiányos kialakulása vagy elmeszesedése.

               A különböző ártalmak:

- vagy a zomácképző szerv ameloblasztsejtjeinek működését megzavarják és így a zománc szerves váza hiányosan képződik,

- vagy a dentin mineralizációjának zavara miatt interglobuláris űrök maradnak vissza a dentinben.

               Okai:

- táplálkozási hiány (angolkór – D vit hiány, A, C vit hiány,)

 

- heveny fertőző betegségek (kanyaró, bárányhimlő, himlő, scarlatina, dyphteria)

 

- Connatalis syphilis – (Hutchinson ítra le 1856-ban) – Hutchinson fog – főleg a

  felső nagymetszőkön a fogkorona hordó alakra emlékeztet, a fogak

  keskenységük miatt nincsenek érintkezésben, közöttük diastemák vannak, az

  alsó nagyőrlők rágófelszíne hiányosan fejlett csipkézett, csücskei szabálytalanok  - szederfog

 

- Endocrin zavar – hypocalcaemia

 

- helyi fertőzés, trauma – Turner fog: a fogkorona kisebb méretű, szabálytalan és

  barna színű , a zománcköpeny hiányosan képződött.

  Az elváltozást a megfelelő tejfog periapicalis gyulladása okozza, úgy hogy

                     bizonyos fokig ráterjed a maradó fog csírájára és megzavarja a zománcképző

                     szerv működését.

 

- Fluor (vegyi hatás) – Foltos zománc (Fluorosis) -az elváltozás csak a maradó

  fogakon figyelhető meg.

                     Ok:

- az ivóvíz fokozott fluoridtartalma (születéstől kb. 2 éves korig isszák ezt a vizet

  azokon jelentkezik).

 

IV. Előtörési rendellenességek

         Okai:

- rachitis

- veleszületett lues

- mongolismus

- myxoedema

- gyermekkori táplálkozási zavarok

- néha semmiféle okra nem lehet visszavezetni.

 

 

I. Első fogzási rendellenességek:

• Idő előtti tejfogzás (dentitio praecox):

     A tejfogak a 6. hónap előtt kezdenek áttörni.

• Dentes neonatales:

     Születés után egy hónapon belül előtörő fogak.

Veleszületett fogak (dentes connatales):

     Az alsó metszők helyén ülő apró, fogszerű képződmények.

     Gyökerük nincs, felszínesen, lazán ülnek a nyálkahártyában.

     A szoptatást akadályozza – el kell távolítani.

• Dentitio tarda (elhúzódó fogzás, késői tejfogáttörés):

     A tejfogak előtörése későn, az átlagos időn túl 6-8 hónappal indul meg.

 

II. Második fogzási rendellenességek:

A 6. életévtől kezdve kezdenek előtörni a maradó fogak, részben a kihulló tejfogazat helyén, részben a tejfogazat helyétől distálisan.

• Persistentia:

     A tejfog időn túl megmarad.

• Impactio dentis (fogbeékelődés):

     Az áttörni készülő fog két anatómiai akadály közé ékelődik (csontba vagy  

     fogba ütközik).

Kép

        Retentio dentis (fogvisszamaradás):

     A fog az íny alatt marad, részben vagy egészében csontosan fedve és nem

     mutat törekvést, hogy előtörjön.

 

Impactált vagy retineált fogak gyakorisága:

Kép 1. bölcsességfog

2. szemfog

3. második kisőrlő

4. számfeletti fog

5. többi fog

Impactált vagy retineált fogak okai:

- helyhiány

- fogcsíra abnormis elhelyezkedése

- a korona és a gyökér abnormis mérete és alakja

- összeolvadt, összenőtt fogak

- görbe gyökér

- állcsontokat ért ártalmak a fogcsíra fejlődésidején

- számfeletti fogak

- fog helyén fekvő tumor (odontoma), follicularis cysta

- öröklés

Jelentősége:

- lehet, hogy egész életen keresztül változatlan, rendellenes helyzetben semmiféle

  zavart nem okoz.

- kialakulhat a retineált fog koronája körül follicularis cysta, pericoronitis

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- idegtörzseket vagy idegágakat nyomva neuralgiform fájdalmakat okozhatnak

- a szomszédos fog gyökeréhez szorulva azon resorptiót hozhatnak létre és

  gyulladást.

 

V. Helyzeti rendellenességek-

egyes fogak és fogcsoportok:

- occlusio vestibularis - a fog a koronai részével a szájtornác irányába dől

- occlusio oralis - a fog, soron belüli helyzetben van

- supraocclusio - a fogkorona túlér a rágósíkon

- infraocclusio - a fog nem éri el a rágósíkot

- occlusio mesialis et distalis - a fog előre vagy hátra dől

- torzio - a fog a helyén marad, saját hossztengelye körül elfordul

- transzpozíció - a két szomszédos fog helyet cserél egymással

- ektópia - a fog teljes egészében a fogsorív mellett (orálisan vagy vesztibulárisan)

               helyezkedik el.

- heterotópia - a fog a fogsortól távolabb fejlődik, pl.orrmelléküregben, szemgödör

                      fenekén

- occlusio traumatica - a fogak hibásan érintkeznek egymással, ennek következtében

                      túlterhelődnek és idő előtt meglazulnak

- inklináció - a fog tengelye kórosan megdőlt

 

V. Helyzeti rendellenességek - fogsorok záródási hibái (dysgnathiák):

- prognathia maxillaris - a maxilla frontalis irányban való túlnövekedése (protrakció)

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

- prognathia mandibularis (progenia) - az állkapocs előreállása

Kép

 

 

 

 

 

 

 

- retrognathia maxillaris - a felső állcsont hátrahelyeződése (retrakció) az orrgyökhöz

     képest.

 

Kép

- retrognathia mandibularis - az állkapocs hátrahelyeződése (retrakció) a koponya többi

                                             részéhez képest

 

 

 

- Mélyharapás - a felsőmetszők az átlagos 1-2 mm-nél nagyobb mértékben takarják az

                           alsókat

- fedőharapás - a mélyharapás változata, a felső frontfogak meredeken lefelé állnak,  

                           hossztengelyük párhuzamos az alsókéval, ezért záródáskor az alsó fogak a

                           felsők mögött felcsúsznak, és nem támaszkodnak meg a felsők palatinális

                           felszínén.

- Nyíltharapás (apertognathia) - a fogsorok centralocclusiós helyzetében a felső és az alsó

                           frontfogak között függőleges rés marad.

- fogtorlódás - a fogak zsúfoltan, részben egymást takarva helyezkednek el.

- keresztharapás - egy vagy több felső fog az alsó fogakhoz képest oralisan helyezkedik el.

- protrusio dentium - a frontfogak úgy dőlnek előre, hogy csak a fogak hossztengelye dől, a

                                    gyökerek csúcsa a helyén marad

- retrusio dentium - a frontfogak hátradőlnek, de a gyökércsúcsok a helyükön maradnak.

 

Lobodontia dentium (Összetett fogrendellenesség)

   A fogak számbeli, alaki, nagysági, helyzeti, előtörési és szerkezeti elváltozásai a szájban

   egyidőben vannak jelen.

   Örökölhető, ritka

 

A fogszuvasodás/Caries dentium/

      A fog elmeszesedett szövetének betegsége.

Kép

      A fognak a szájüreggel érintkező felszínén jön létre, és fokozatosan a mélybe terjedve

       anyaghiányt okoz.

      A szövetpusztulás természetes úton nem reparálódik, és csak testidegen anyaggal,

       töméssel pótolható.

 

Kép

 

   Káriesz gyakorisága:

      Elterjedtségének mérésére az ún. káriesz indexek szolgálnak

-Kárieszfrekvencia (caries prevalencia): egy vizsgált csoportban az olyan megbetegedett  

      személyek százalékszáma, akiknél fogszuvasodás vagy lezajlott káriesz nyomai

      állapíthatók meg.

-Kárieszintenzítás (Caries experiencia): Az összes meglevő fogak között előforduló

      szuvas fogak száma, illetve a szuvas fogaknak egy főre megadott relatív gyakorisága.

      Káriesznek tekintendő nem csupán a szuvas fog, hanem az eltávolított és a tömött

      (koronázott) fog is.

      DMF mérőszám

DMF-szám:

      Cariesben megbetegedettnek tekintjük:

            - a szuvas - Decayed

            - a tömött - Filled

            - a hiányzó - Missing fogakat ill. felszíneket.

DMF-index: a csoportok vizsgálatánál, a DMF számok összegét osztjuk a vizsgált egyének

            számával.

Káriesz osztályozása:

1. helye

2. időbeni lefolyása

3. behatolás mélysége

Lehet elsődleges és másodlagos

 

Káriesz előfordulási helyei:

A fogszuvasodás a fog ún. nem öntisztuló felületein támad, ott ahol az étel súroló hatása nem érvényesül és fogkefével sem tisztítható.

Nem öntisztuló felületek: a fogak approximális felületei az alsó fogak ekvátor alatti és a felső fogak ekvátor feletti felületei.

Caries két alakja: -gödröcskék, és barázdák szuvasodása

                             -sima felszínek szuvasodása.

 

A káriesz időbeni lefolyása:

- gyors - caries rapida(puha, sárgásbarna, nedvdús - caries humida seu florida)

- lassú - caries tarda(sötétbarna színű, kevésbé puha és nedvszegény - caries sicca)

Alapja: a dentincsatornácskák tágassága.

Ha tág (gyerekek, fiatal felnőttek) kevésbé van idő a dentin, ill. a pulpa részéről védőreakciók

(transzparens dentin, ingerdentin) kialakítására.

 

A káriesz behatolási mélysége:

- felszínes (caries incipiens vagy initialis)

- felszínes (caries superficialis)

- közepes (caries media)

- mély (caries profunda)

- caries penetrans

 

Kép


I.Caries incipiens vagy initialis

- A demineralizáció klinikailag és szövettanilag is észlelhető, de a zománc   

   folytonossága még nem szakad meg.

- A zománc színe fehéres, opálos lesz (macula cretosa).

- Reverzibilis lehet.

 

II.Caries superficialis

- A kórfolyamat a zománcrétegben terjed

- klinikailag üregképződés észlelhető

- a folyamat irreverzibilis

- hidegre, édességre fájdalom jelentkezhet, amely magától megszűnik.        

 

III.Caries media

- A zománcon kívül a dentin egy része is elpusztul.

- A fogbél melletti dentinréteg még ép.

- Hidegre, édességre fájdalom

 

IV.Caries profunda

                 - A fogszuvasodás a dentin legmélyebben fekvő rétegét is eléri, úgy hogy a szuvas

                   üreget a pulpától csak nagyon vékony dentinréteg, egy ún. ingerdentin választja el

                 - Hidegre, melegre heves és tartós fájdalom.

 

V.Caries penetrans

- A pulpát védő ép dentinréteg folytonossága megszakad, a pulpa

  közvetlenül érintkezik a külvilággal.

- Bekövetkeznek a pulpa gyulladásos elváltozásai, elhalása.

 

Caries primaria et secundaria (Elsődleges és másodlagos fogszuvasodás)

Primér caries: a fog körülírt, nem öntisztuló helyén támadt szuvasodása.

Secunder caries: rosszul elkészített tömések, inlayk, koronák mellett

 kialakuló szuvas laesiók.

 

 

A káriesz kóroktana

      - A CH-ok emésztése már a szájüregben elkezdődik - a nyál ptialinja (amiláz) a   

          poliszacharidot diszacharidra, majd a maltáz enzim monoszacharidra hasítja.

      - Az így keletkezett glükózt a baktériumok enzimjei pirosszőlősavon és tejsavon át

         CO2-ra és vízre bontják.

      - A fogszuvasodás mikroflórája a glükózt tejsavig hasítja, ez nagy töménységben

         gyűlik fel, és oldja, demineralizálja a zománcot.

      - A szerves alkotórészeket mikroorganizmusok oldják fel proteolízis útján.

 

 

Kárieszre hajlamosító tényezők:

a)Veleszületett:

-a fog hibás szerkezeti felépítése

-a fogzománc hiányos vegyi felépítése ( a több fluorapatitot tartalmazó zománc ellenállóbb a fogszuvasodással szemben)

-a fogak szabálytalan elhelyezkedése

 

b) Szerzett:

    Nyál védőhatás:

-mossa, higítja a fogakra rárakódott lepedéket, s az abban keletkező savakat,

-Kalcium és foszfortartalma biztosítja a zománc kioldódott sóinak újra felépítését,

-Szekréciós IgA - gátolja a plakk képződését, a mikroorganizmusok megtapadását a

  pellikulán, és megbénítja a mikrobák poliszacharid képzésre való képességét

 

    Nyál kariogén hatása:

- mucintartalma- elősegíti a lepedékmegtapadását a fogakon, és CH tartalmánál fogva

  szubsztrátumot nyújt a savképződéshez

- fermentjeivel (amiláz és maltáz) lebontja a CH-kat olyan fokig, hogy azokat a

  bakteriális enzimek tovább képesek hasítani.

 

   Táplálkozás: 2-féle módon hat a fogakra

a)Helyileg prerezorptív módon:

1. fizikai - az étel tisztító hatása – minél szemcsésebb, rostgazdagabb az étel,  

                 annál jobban koptatja a fogakat.

2. hőmérséklet -túl meleg, hideg - a zománc

                  tágulása és összehúzódása által károsít

3. vegyi - lágy halmazállapotú, tapadó, CH-ban gazdag, rágótevékenységet alig igénylő

                  táplálék hatása negatív.

b)Posztrezorptív hatás:

Az anya, a magzat, majd a csecsemő. ill. a kisgyermek célszerűtlen táplálkozásából adódik. A szükséges mennyiségű A- és D2- vitamin, ásványi sók (Ca, P, Mg) és az optimális fluor tartalmú ivóvíz (0,7-1,4 mg/l) hiánya hajlamosít fogszuvasodásra.

 

életkor - káriesz inkább a gyermek- és fiatal felnőttek betegsége

- cirkuláris káriesz: csak tejfogakon - eleinte a zománc a fognyak vestibularis felszínén

  tejfehéren vagy zöldesbarnán elszíneződik, ez szuvasodásba megy át, és gyorsan körülkúszik

  a fognyakon. A kórfolyamat idővel mélyebbre terjed, és a fogkorona letörik. A visszamaradt

  dentincsonkban a fogbél visszahúzódik vagy gangrénás lesz.

- a szuvasodási hajlam 30 éves kor után csökken.

- Idősebb korban a nyak táján, a fogágy sorvadása következtében új, nem öntisztuló felületek

   keletkeznek –ez a cementszuvasodás.

 

szociális körülmények és foglalkozás

 - jobb anyagi helyzetben élők fogainak szuvasodása gyakoribb - sok az édesség fogyasztása,

   többet esznek, rágást alig igénylő ételeket fogyasztanak

- malom-, sütő- és cukoripari dolgozók, cukrászok veszélyeztetettebbek cariesre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Káriesz kórszövettana

 

1.ZOMÁNC KÁRIESZ -a caries a zománcfelszínről a zománcprizmák és -lamellák

   lefutásának megfelelően, kúpalakban szétterjedve halad a zománc-dentin határ felé

  - a dentinkáriesz vízszintes terjedése folytán az ép zománcot aláaknázza és szuvassá teszi - a

   zománcban belülről kifelé haladó szuvasodást MÁSODLAGOS ZOMÁNCKÁRIESZNEK

   nevezzük .

 

Biokémiailag a cariesnek a zománcban kezdeti és előrehaladó formáját különböztetjük meg:

 

      KEZDETI: demineralizáció - sav hatására a krisztalloid kötéseikből kiszabadult Ca- és P- 

      ionok nagy része a zománc mélyebb rétegébe lerakódik, s egy alapjával a felszín felé

      tekintő, félkörív alakú túlmineralizált réteget hoz létre. A krisztalloidok másik része a

      felszín felé vándorol és a nyálba jut. Ha a nyál telített Ca- és P-ionokkal, akkor

      remineralizáció következik be, egy új csökkentebb értékű hidroxilapatit, ha Fluor is jelen

      van fluorapatit képződik.

 

      ELŐREHALADOTT: Az interprizmatikus állomány demineralizációját a prizmák

      széttöredezése és feloldódása követi és helyükön szerkezet nélküli massza marad

      vissza. - Ez a zománcprizmák dezintegrációja.

 

2.DENTINKÁRIESZ - a dentinben védekező jellegű elváltozások jönnek létre

      odontoblasztok zsíros degenerációja következik be, majd necrotisálnak ezt a pulpa felé

      haladva elmeszesedett zóna követi a mélyreható szuvasodás a pulpában is reakciót vált ki,

      amelynek hatására szekunder és tercier dentin keletkezik (körülírt ingerdentin).

 

3.CEMENTKÁRIESZ - a Sharpey-rostok által kitöltött csatornákba nyomul be a folyamat,

      majd innen savhatással demineralizálja a cementszövetet. A felpuhult cementszövetet a

      proteolitikus baktériumok oldják, s ezért keletkezik az anyaghiány.

 

Káriesz mikrobiológiája

   A nyálflóra összetevői:

- baktériumok

- gombák

- vírusok

- mikroplazmák

- protozoonok

Kariológia szempontjából a legjelentősebbek a baktériumok, száma: 750 millió/ml

 

   Nyálflóra baktériumai:

-fakultatív anaerob diphteroidok

-anaerob diphteroidok

-peptostreptococcusok

-veillonellák

-bakteroidok

-fuzobaktériumok

-neisseriák

-vibriók

 

 

Kariogén hatás szempontjából csak a savtűrő baktériumok jönnek számításba:

      Streptococcus mutans - maga körül tokot képez, amelyben önmaga által polimerizált

       CH-kat tárol.

      Laktobacillus

 

Caries insistens (remineralizált, stacioner, ill arretált fogszuvasodás)

- A szuvas folyamat megáll, és a továbbhaladásra nem mutat hajlamot

   oka: a szuvas terület öntisztulóvá válik

- A rágófelszíni szuvas üreg körül az aláaknázott zománc letöredezik - a fedetlenné vált

  dentin felület az étel súroló hatására öntisztulóvá válik.

- A szuvas rétegek lekopnak, a nem szuvas dentin állomány csatornácskái mészsókkal

            telítődnek.

-A dentin felszíne sima, kemény és sötétbarna (eburneatio, dentinsclerosis)

 

Attritio et abrasio dentis

 

Attritio dentis - fiziológiás kopás: a fogak metszőélének, csücskeinek és a kontaktpontoknak  

       az élet folyamán létrejött kopása. Nem fáj, ingerekkel szemben úgy viselkedik, mint az   

       épp fog.

 

Abrasio dentis - patológiás kopás: szakmai, foglalkozási ártalmak, káros szokások

       következtében jön létre, pl.fúvós hangszeren játszók frontfogain ív alakú anyaghiány.

 

Káriesz következtében fellépő betegségek:

- aerodontalgia

- regresszív fogbél elváltozások

- pulpitis

- gangraena pulpae

- periodontitis

 

1. Aerodontalgia

A fogbél barotraumája, amely légnyomáskülönbség következtében jön létre.

Nem ép, szuvas, tömött, gyökérkezelt fogú egészséges egyéneken, repülőgépen való

utazáskor.

Alapja: a pulpa vérbősége

Tünete: az érintett fog környékén heves fájdalom

 

2. Regresszív fogbélelváltozások

A fogbélüreg elfajulása és sorvadása

Oka: fogbélre ható hosszabb ingerek ( nagy fémtömés, caries sicca, túlterhelés, rtg- 

         besugárzás)

 - klinikai tünetekkel nem jár

 - ritkán trigeminusneuralgia okozója

 

3.Pulpitis /fogbélgyulladás

Oka:   1. fertőzés:

-fogszuvasodás következménye,

-maxilla, mandibula csontvelőgyull. miatt,

-arcüreggyulladás következménye,

-parodontopathia következménye

         2. hőingerek:

-szigetelés nélküli nagy fogtömés,

-csiszolás vízhűtés nélkül,

-fém betétek, koronák

 

Pulpitist megelőző állapot:

      fogbélhiperémia

- kizárólag vasculásis jelenség

- a pulpa kapillárishálózatának tágulata, melyet transzszudáció kísér

- ingerek hatására a fogban fájdalom keletkezik, mely az inger megszűnésével elmúlik

- reverzibilis - a kiváltó ok megszűntével az állapot rendeződik

- ha progrediál akkor pulpitis

Pulpitis acuta

   1. pulpitis acuta parcialis -a pulpa kisebb területére terjed

          a. pulpitis acuta parcialis serosa

             -pulpa savós átívódása + limfocita felszaporodás (pulpa gyulladt, sötétvörös)

          b. pulpitis acuta parcialis purulenta

              -gennysejtek szaporodnak fel

Ha a gyulladás továbbhalad:

   2. pulpitis acuta totalis -az egész fogbélre terjed

       a. pulpitis acuta totalis serosa

       b. pulpitis acuta totalis purulenta

Tünetek:

a. pulpitis acuta parcialis serosa - rohamokban fellépő igen éles fájdalom, hidegre fokozódik

    kopogtatásra a fog nem érzékeny.

b. pulpitis acuta parcialis purulenta - tompa, lüktető fájdalom, mely meleg hatására fokozódik,

    kopogtatási érzékenység nincs.

a. pulpitis acuta totalis serosa - a fájdalom kisugárzik a fül és a halánték irányába,

    kopogtatásra a fog kissé érzékeny.

b. pulpitis acuta totalis purulenta - tompa, lüktető fájdalom, mely meleg hatására fokozódik,

    kopogtatásra enyhe fájdalmat jelez .

 

Pulpitis chronica

Az idült fogbélgyulladás feltételei:

-a fogbélüreg közlekedjen a szájüreggel

-a pulpaszövetenek legyen ellenálló képessége

Leggyakrabban: fiatalokon és gyermekeken

Két formája van:

- pulpitis chronica ulcerosa

- pulpitis chronica proliferatíva (polyposa)

 

Pulpitis chronica ulcerosa

-a nyitott pulpakamrában szabadon fekszik a kifekélyesedett fogbél

  a szöveti képén:

• a fekély felszínén keskeny rétegű leukocitasánc,

• alatta limfocitás és plazmasejtes beszűrődés,

• a fekély mélyén rostos sarjszövet van - célja:

   elszigetelni a fekély felszínét a mélyebb pulpa résztől

• szövődménye: gyökérhártya-gyulladás

• panasz: nincs

 

Pulpitis chronica proliferatíva (polyposa)

A szervezet nagy ellenálló képessége esetén az idült gyulladás szövetképző alakot vesz fel.

Klinikai képe:

- a szuvas üregben málnaszerű képlet látható, amely a pulpaszövettel kocsányosan összefügg

- a pulpa sarjszövetesen átalakul, amelyet egyrétegű laphám borít

 

4.Gangraena pulpae

         Oka:

- szuvasodáshoz csatlakozott fogbéllob

- fogat érő erős trauma

-nagy fémtömések közvetítette hőingerek

- vegyi hatások (szilikát, műanyag és kompozíciós tömések)

Fogbélelhalás két formája:

 - a.Gangraena sicca

 - b.Gangraena humida

 

a.Gangraena sicca

               - a fogbélüreg zárt, nem közlekedik a szájüreggel

         Oka:

- vegyi - alábéleletlen vagy nem megfelelően alábélelt szilikát, vagy kompozíciós

  tömések

- termikus és mechanikus hatások

- a fogbél száraz, összezsugorodott és szagtalan

 

b.Gangraena humida

- fertőzés következménye (szuvas üregen keresztül vagy apikális nyíláson át)

- túlsúlyban vannak a rothasztó anaerob baktériumok

- a fogbél szövete mállékony, kékes-zöldes-fekete és bűzös

- a rothadás végtermékei + a mikroorganizmusok behatolnak a dentin csatornákba és a

   fog szűrkésen elszíneződik.

 

Gangraena tünete:

- önmagában nem okoz tüneteket

- néha kisebb fájdalom - oka az elhalást megelőző keringési zavar

- ha beszoruló ételmaradék a fogbélüreget elzárja, a meleghatás heves lüktető fájdalmat

   okoz - oka a bomlási gázok a szájüreg felé nem tudnak távozni, a gyökércsatorna   

            nyílásán hatolnak keresztül, és nyomást gyakorolnak az ott lévő gyökérhártya idegekre.

- ez a nyomás - mivel a gyökérhártya vérerekkel bőségesen ellátott - minden  

            pulzálásnál fokozódik a beteg lüktető fájdalmat érez

- a fájdalom hideg hatására csökken, mert lehűlés miatt a gázok térfogata is csökken

- szövődmény: idült gyökérhártya-gyulladás,

- gócbetegséghez vezethet

 

5. Periodontitis acuta (heveny gyökérhértya-gyulladás

         Formái:

a)periodontitis acuta periapicalis

b)periodontitis acuta diffusa

c)periodontitis acuta marginalis

a)Periodontitis acuta periapicalis

         oka:

- acut pulpitis vagy fogbélelhalás

- iatrogén ártalom

  A gyulladás kezdetben savós, később a leukocyták felszaporodásával tályog alakul

  ki (abscessus alveolaris acutus), amelyet a periapicalis csontszövet kisebb-nagyobb

                gyulladása kísér (ostitis alveolaris)

         Tünete:

- lüktető fájdalom, hidegre csökken, melegre fokozódik

- tengelyirányú kopogtatásra, rágásra érzékeny

 

b)Periodontitis acuta diffusa

- Kiterjedt heveny gyökérhártya-gyulladás

- peridontitis acuta periapicalis következménye

- a gyulladás az egész gyökérhártyára kiterjed

- ide tartozik a traumás gyökérhártya-gyulladás - oka: fogat ért ütés, magas korona,  

  rosszul elkészített tömés, szeparátor kíméletlen alkalmazása

         Tünete:

- megegyezik az előzővel, csak sokkal hevesebb

- a beteg a fogát meghosszabbodottnak érzi

- nem csak tengely-, hanem oldalirányú kopogtatásra is érzékeny

 

c)Periodontitis acuta marginalis

- Fognyaki gyökérhártya-gyulladás

- parodontalis úton az íny felől, fertőzés miatt

  A gyulladás eleinte savós később gennyes

         Tünete:

- a fogágy duzzadt, hiperémiás, tapintásra érzékeny

- lüktető fájdalom

- az ínytasakból eleinte savós később gennyes izzadmány ürül

 

Periodontitis chronika

         Oka:

- fertőzés

- heveny periapikális gyökérhártyagyulladás

- pulpagangraena

- elégtelen gyökértömés

 

         Formái:

1. Periodontitis chronica hyperplastica

2. Periodontitis chronica granulomatosa

 

1. Periodontitis chronica hyperplastica

- Gyengébb virulenciájú fertőzés

- A gyökérhártya periapicalis része sarjszövetté alakul, ami elpusztítja az alveolus

   periapicalis részében a lamina durát, és a gyökércsúcs cementrétegét.

- Gyakran baktériumokat, toxinokat, allergéneket tartalmaz-dentális góc -kezelni kell

- Panasz általában nincs, néha ráharapásra érzékeny

- Felismerése: rtg-nel

- Hevennyé válhat!


2. Periodontitis chronica granulomatosa

         Formái:   exudatív

                        szolid

a. Exudatív:

- a sarjszövet nem határolódik el élesen a környezetétől

- a granulómával határos csontszövetben idült gyulladás van

b. Szolid:

- a sarjszövet széli részén kifejezett kötőszöveti tok van

- a granulóma ép csontszövettel határos

 

- Mindkét típusú garnulóma központjában, ahová a gyökércsúcs belenyúlik,  

    mikroszkópos nagyságrendű tályog van, amelyet sarjszövet vesz körül.

- Mindkét típus a cysta radicularis kiindulási talaját képezi

- Tüneteket ritkán okoz, a fog rágásra vagy kopogtatásra érzékeny lehet

- Rtg:

- exudatív: diffúz felritkulás

- szolid: körülírt felritkulás

A granuloma belobbanhat - akkor a tünetei megegyeznek a heveny periapicalis gyökérhártya-gyulladással.

 

1. Periodontitis chronica granulomatosa szövődménye:

- periostitis

- osteomyelitis

- phlegmone



 

 

         

 

                  

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Április / 2014 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 178269
Hónap: 4640
Nap: 150