Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


INFEKCIÓKONTROLL A FoGÁSZATBAN

MÓDSZERTANI LEVÉL
INFEKCIÓKONTROLL A FOGÁSZATOKON
 
A fogászati infekciókontroll protokoll elemei/területei:
1. páciens
2. személyzet
3. rendelő kialakítása
4. fertőtlenítés (kéz, eszköz, környezet), sterilizálás
5. aszeptikus technikák
6. védőeszközök alkalmazása (személyzet, páciens)
7. oktatás, képzés
 

a-keresztfertozes-megakadalyozasa.jpg

 
DEFINÍCIÓK
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
Mindazon fertőzések, melyek az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) során, azzal összefüggésben alakulnak ki az ellátott/kezelt személynél, vagy a szolgáltatónál (egészségügyi dolgozó).
Infekciókontroll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések extrinsic rizikó ténye-zőinek kiküszöbölésére szolgáló módszerek (pl. fertőtlenítés, sterilizálás, védőeszköz-használat stb.) összessége, mely a lehetséges fertőzések kórokozóinak, a kórokozók terjedési módjának és a fertőzések iránti fogékonyságnak az ismeretén alapul.
Infekciókontroll protokoll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére szol-gáló módszerek helyi szabályainak, folyamatainak leírása (izoláció, védőeszköz-használat, aszeptikus technikák, fertőtlenítés/sterilizálás, oktatás).
Rizikópáciens
a) Az az ellátandó beteg, aki fertőző betegség kórokozóját üríti, emiatt ellátása során a kórokozók átadásának kockázata, a fertőzés kiala-kulásának veszélye nagyobb;
b) Olyan kezelendő beteg, aki egészségi állapota, alapbetegségei (immunállapota) miatt különösen fogékony fertőzések iránt.
Higiénés zónák
A fogászati rendelőt, a fertőzési kockázat szempontjából a következő higiénés zónákra lehet felosztani: kezelési zóna, kezelési zónát övező terület, a kezelő többi része. A fertőzés kockázata függvényében az egyes zónákra különböző higiénés rendszabályok vonatkoznak. A kórokozók terjedésének/átadásának a legnagyobb kockázata a kezelési zónában van.
 
letoltes.jpg
 
. A fertőzések leggyakrabban kontakt úton (direkt − nem megfelelően fertőtlenített kéz − és indirekt − nem megfelelően fertőtlenített/sterilizált eszközök révén) terjednek, de igen jelentős a fertőzések továbbadásában a légúti terjedés és a cseppfertőzés jelentősége is (pl. a nagy fordulatszámú fúró alkalmazása során a technológiából adódóan 5 mikronnál kisebb részecskék megjelenése, azaz aeroszolképződés várható). A fogászati kezelés az ún. exposure prone beavatkozások közé tartozik, azaz a vér és testváladék útján tejredő kórokozók (HBV, HCV, HIV) által okozott fertőzések kockázata nagy.
 

hiv.jpg

A fogászati ellátás során kialakuló fertőzések zöme megelőzhető. Az eredményes megelőzés az epidemio-lógiai ismereteken alapszik, a fertőzési láncszemek (fertőző forrás, terjedési mód, fogékony szervezet) összekapcsolódásának megakadályozását célozza, ezért a megelőzési módszereknek e három tényezőre kell hatniuk.
A fogászati rendelőben a fertőzés terjedhet a betegről a személyzetre, a személyzetről a betegre, ill. egyik betegről a másikra.
 

fertozes-terjedese.jpg

 
A fogászatokon dolgozóknak ismerniük kell az alábbiakban felsorolt néhány kritikus elemet.
a) Szem és kéz
 
 
nosokomialis-1.jpg

nosokomialis-2.jpg

A kéz és a szennyezett eszközök szerepe alapvető a kórokozók terjedésében.
A kötőhártyán keresztül létrejöhet HBV, herpes simplex és bakteriális fertőzés is.
b) Szennyezett eszközök
A fogászati ellátás és az eszközkezelés során kerülni kell a szennye-zett eszközzel történő sérülést.
c) Aeroszolképződés és fröccsenés
A fogászati kezelés során aeroszol képződhet, mely több órán keresztül a levegőben marad, és szerepet játszhat a légúti betegsé-gek (beleértve a tbc) terjedésében. A véres fröccsenés magas fertő-zés kockázatnak számít.
d) Szennyezett fogászati egységkészülék részei
A kézidarabok, a vízellátó rendszer, a levegő/víz, a fecskendő szennyeződhet az ellátás során és így a fertőzés átvitelében szerepe lehet.
e) Szennyezett felületek
A felületek szennyeződhetnek a fogorvos keze, törmelék, vér vagy nyálcsepp által. Annak ellenére, hagy a felületek alacsony kockázatú-nak tekintendők a fertőzés átvitelében, a felületeket óvni kell a vérrel, nyállal való szennyeződéstől, és fertőtleníteni kell.
1. PÁCIENS
A fertőzésmentes betegellátás első lépése az anamnézis gondos felvé-tele és a kezelendő páciens megtekintése. A anamnézis-felvétel és a megtekintés célja nemcsak a rizikópáciensek kiszűrése, hanem a fogá-szati kezelés során, vagy annak következtében kialakuló szövődmények megelőzése, gyakoriságuk csökkentése és a korábban nem diagnoszti-zált vagy nem megfelelően kezelt egészségügyi problémák kiszűrése is.
A fogászati ellátás során nagyon gyakran nem ismert a beteg fertőző állapota, ezért a fogászati kezelést igénybevevő valamennyi pácienst potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni
1. RIZIKÓPÁCIENS: teljes körű általános anamnézis (szóban; kérdő-ívvel, amit a beteg aláír).
 HIV/HBV fertőzés kockázata valószínűsíthető
− a beteg hosszabb ideig élt Afrikában, Délkelet-Ázsiában,
− életviteli eltérések (homo- és biszexuálisok, prostituáltak),
− mentálisan retardáltak, intézetben élők,
− vérzékenyek stb.
 Átvivő anyagok
− vér (0,0001 ml elegendő a HBV-fertőzéshez),
− nyál (AIDS esetén).
 

egyszerhasznalazos.jpg

 Kezelés ismert kórokozó-hordozók esetén (pl. hepatitis, AIDS, tbc)
− alginátlenyomat készítése TILOS! Csak fertőtleníthető lenyomati anyag használható;
− a lenyomati mintákat a mintavétel helyén és a fogtechnikai laboratóriumban is fertőtleníteni kell;
− a lenyomati minta csomagoló anyaga veszélyes hulladékként kezelendő;
− a laboratóriumban minden fázis új gipszmintán készüljön;
− a kórokozó-hordozó kezelése lehetőleg külön kezelőben vagy utolsóként történjen;
− csak orvos kezelhet ilyen betegeket (orvostanhallgató, higiénikus nem);
− védőruha használata kötelező
− lehetőleg extraorális röntgen készüljön;
− kerülni kell a turbina, a puszter, ill. a depurátor használatát;
− exhaustor használata javasolt;
− egyszer használatos öblítő pohár, partedli, nyálszívó szükséges;
− a köpőcsészét ne használja a beteg, helyette egyszer használatos kendőt, egyszer használatos műanyag poharat használjon, melyek veszélyes hulladéknak tekintendők
2. IMMUNKOMPRIMÁLT BETEGEK KÖRE
− Az immunrendszer működését gátló gyógyszert szedők ill. szerv-transzplantáltak (szteroid, cyclosporin, azathiaprint),
− immunhiányos állapot (gyógyszer okozta stb.), szerzett, öröklött,
− malignus haematológiai betegségek.
 Kezelésük
− Ellátásuk előtt új védőruha, maszk felvétele kötelező.
− Immunhiányos beteg fertőző beteg után nem kezelhető.
A rizikópáciensek körébe tartozó ismert fertőző ill. immunhiányos beteg fogászati kezelését megtagadni nem lehet, az ilyen beteg ellátásáról gondoskodni kell.
2. SZEMÉLYZET
A fogorvosi rendelőkben dolgozó egészségügyi személyzet rutin tevé-kenysége során gyakran alkalmaz éles eszközöket olyan esetekben, amikor nem látja közvetlenül az ellátandó területet. Gyakori a vérrel, nyállal való kontamináció, és az eszközök/műszerek előkészítésével, kezelésével kapcsolatosan a perkután sérülés lehetősége is. Így a személyzet vérrel és testváladékokkal közvetített vírusfertőzésének (HBV, HCV, HIV) kockázata jelentős, ezért olyan fontos az expozíció elkerülésére szolgáló fertőzés-megelőzési előírások betartása.
Veszélyeztetettek köre: orvos, asszisztens, takarítók, küldönc, technikus, készüléket javító személyzet.
 A DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
− Kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet];
− személyi higiénés előírások betartása
a személyzet kezelés közben ne érintse a szemét, száját, orrát, haját;
− megfelelő hajviselet, rövid-, lakkmentes körmök, ékszerek, óra mellőzése munka közben;
− élelmiszer, ital fogyasztása, kozmetikumok használata, dohányzás nem történhet a rendelőben.
 

maszk.jpg

 SPECIFIKUS VÉDELEM (IMMUNIZÁCIÓ)
A dolgozók védőoltásai tekintetében a "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ évente kiadásra kerülő, a védőoltásokról szóló módszertani levele az irányadó.
Kötelező védőoltások: HBV − a védőoltás alkalmazási feltétel minden egészségügyi dolgozó számára.
Ajánlott védőoltások: influenza ellen évente,
tetanus ellen 10 évente,
diftéria ellen10 évente,
rubeola ellen (a fogékonyak számára),
pneumococcus ellen (az 50 év feletti dolgozók számára).
A védőoltások megtörténtét oltási könyvben kell dokumentálni.
Tbc-szűrés évente.
RENDELŐ KIALAKÍTÁSA
A fogászati rendelők kialakítására és felszerelésére vonatkozóan a 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmaz előírásokat. Mivel a minimumfel-tételek nem térnek ki a helyiségek kialakítására vonatkozó részletes szabályokra, ezért az alábbiak betartása indokolt:
− minimális alapterület: 12 m2, több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső alapterület legalább 9 m2 (az alapterületi mini-mumok alapvetően nem higiénés, hanem munkabiztonsági szempont-ból lényegesek);
− belmagasság min. 2,5 m;
− burkolatok: falburkolat 2,10 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető (csempeburkolat nem követelmény), padlóburkolat antisztatikus, mosható, fertőtleníthető legyen;
− hideg-melegvizes orvosi csapteleppel szerelt kézmosó, fali karos kézfertőtlenítőszer-adagoló, egyszer használatos papírtörlő tartó és folyékonyszappan-adagoló;
− az eszközkezelés (fertőtlenítés, tisztítás) és a sterilizálás lehetőség szerint (min. alapterületű rendelő esetében is szükségszerű) külön helyiségben történjen, amennyiben ez nem megoldható, úgy a folyamatok egyirányúságát a rendelőn belül kell biztosítani;
− a nem egyszer használatos eszközök kezeléséből/fertőtlenítéséből eredő fertőzési és baleseti kockázat csökkentése/elkerülése érdeké-ben célszerű a kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító ill. műszermosogató-gépek alkalmazása;
a berendezés/bútorzat mosható, fertőtleníthető felületű, szellős elhelyezésű legyen;
− váróhelyiség egyidejűleg várakozó betegenként 1 m2;
− WC a személyzet és betegek részére kézmosóval;
− szennyestároló (takarító eszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil stb. átmeneti tárolásához), melynek padló- és falburkolata mosható, fertőtleníthető, takarítási vízvételi hellyel;
− fogászati röntgenberendezések telepítése a 16/2000. VI. 8. EüM rendelet szerint;
szellőzési követelmények: lehetőség szerint természetes szellőzés, mesterséges szellőzés kialakítása esetén kiegyenlített szellőzés 2 fokozatú szűrés, hatszoros óránkénti légcsere;
− a rendelőn belül szétválasztandó az orvosi, asszisztensi és adminisztrációs terület, az eszközök, műszerek tisztítására, fertőt-lenítésére szolgáló tér és sterilizáló készülék területe;
− a kilincsek, kapcsolók simák, egyszerűek, fertőtleníthetőek legyenek;
− függöny, szőnyeg, élőnövény nem lehet a rendelőben;
− a kezelő egység felszíne sima, könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen;
− lehetőség szerint lábkapcsolót kell alkalmazni, a kézi kapcsolókat fóliával kell fedni.
 

erintesmentes_fertotlenito_adagolo.jpg

orvosi-falikaros-csaptelep.jpg

eh_nyalkendo.jpg

imagesca2u7fso.jpg

HIGIÉNÉS ZÓNÁK
A higiénés zónák rendelőn belüli meghatározása a fertőzési kockázat felmérésén alapszik. A rendelőn belüli fertőzési kockázat különböző: pl. a kórokozók terjedésének/átadásának kockázata a legnagyobb az ún. kezelési zónában, kisebb a kezelési zónát övező területen, ill. a váróhelyiségben. A rendelőn belüli különböző fertőzési kockázatra építve hatékonyabb és költséghatékonyabb fertőzés-megelőzési stratégia alakítható ki.
Kezelési zóna (a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m).
Minden beteg után fertőtlenítendő:
 

descosept_af_kopie_thumbnail.jpg

− tároló asztal, görkocsi,
− kézidarabok, puszter, depurátor,
− szennyezett eszközök ledobója,
Csak az aktuális beteg kezeléséhez felhasználandó anyagmennyiség lehet ezen a zónán belül
Kezelési zónát övező terület
Itt tartandók a leggyakrabban használatos anyagok, eszközök.
− Ezek is legyenek letakarva, a védőtakarást minden beteg után cse-rélni kell, a műszak végén fertőtlenítés (kézidarabok foglalata, röntgen, kézmosó csapok, lámpa, szívótömlő, köpőcsésze, kapcsolók, csapok, használt anyagok, fejtámla, kartámasz).
− Amennyiben takarás nincs, úgy ezeket minden beteg után fertőt-leníteni kell.
A kezelő többi része (pl. adminisztrációs terület, falak, padló, szekrények fiókok, ajtók stb.)
− nem érintkezik közvetlenül a betegből származó anyagokkal, a fertőzések terjedésében nem játszik szerepet.
A veszélyes hulladék kezelése
Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelésének gyakorlatát az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet határozza meg, a rendelet előírásait a fogászati ellátásban is alkalmazni kell.
A rendelet szerint az egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és települési hulladékok.
− 18 01 06 veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek,
− 18 01 10 fogászati célokra használt amalgám hulladékai,
− 18 01 03 különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladék (éles, hegyes eszközök, vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, tamponok),
− az éles, hegyes eszközöket szilárdfalú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni,
− a vérrel, váladékkal szennyezett anyagokat, kötszereket, tamponokat műanyag zsákban kell gyűjteni,
− az amalgám törmeléket külön kell gyűjteni,
− a hulladékgyűjtő eszközök és berendezések orvostechnikai eszköznek minősülnek,
− a fertőző hulladékot hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a  célra szolgáló hűtőkészülékekben, 0-5oC-on pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók,
− a veszélyes hulladék elszállítását illetően a rendelő működtetőjének szerződnie kell veszélyes hulladékok szállítására, megsemmisítésére jogosult céggel.
 

tugyujto.jpg

veszelyes-hulladek-gyujtese.jpg

septox.jpg

 
A FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MÓDSZEREI
 KÉZFERTŐTLENÍTÉS
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelében a személyzet keze meghatározó szerepet játszik.
 

kezhigiene.jpg

A kézfertőtlenítés célja a tranziens flóra mikroorganizmusainak eltávolí-tása a kéz bőréről. A fertőtlenítőszerrel végzett kézmosás bizonyos ideig gátolja a mikroorganizmusok elszaporodását.
Kézfertőtlenítést kell végezni:
− a kezelés megkezdése előtt,
− a kesztyű levételét követően,
− két beteg kezelése között,
− eszközkezelést és tisztítást követően,
− eszközökkel/műszerekkel való manipuláció megkezdése előtt,
− a munkahely elhagyása előtt.
FERTŐTLENÍTŐ TAKARÍTÁS ZÓNÁK SZERINT (felületek, berendezési tárgyak)
A fertőtlenítő takarítás gyakorisága: napi, heti, havi, ügyeleti takarítás, nagytakarítás.
ESZKÖZFERTŐTLENÍTÉS/STERILIZÁLÁS
Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve, hogy a gyógyító, megelőző ellátásban profilaktikus, diagnosztikus és terápiás célra alkalmazott minden olyan eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkahártyájával, testnyílásával, testüregeivel érintkezésbe kerül. Ennél fogva a szájba kerülő eszközöknek is sterileknek kell lenniük.
A betegekkel tartósan, vagy időlegesen kapcsolatba kerülő valamennyi eszközt (intakt bőrrel érintkező eszközökről van szó), felszerelési és berendezési tárgyat, helyiséget megfelelő gyakorisággal hatásos módon fertőtleníteni kell ("Tájékoztató a fertőtlenítésről", valamint "Tájékoztató a sterilizálásról" c. kiadványok szerint).
A fogászati ellátás/tevékenység során alkalmazott eszközt − ideértve a kézidarabot, műszert, anyagot − a gyártó előírásai szerint kell kezelni (fertőtleníteni vagy sterilizálni).
A fogászati tevékenység során használt eszközök két csoportba sorolhatók sterilizálhatóságuk szempontjából.
Nem hőérzékeny eszközök
[Pl. fogászati műszerek, fémtárgyak, sebészi műszerek, sebészeti kötöző anyagok (len, selyem), varróanyagok, egészségügyi textíliák, gumi és hőálló műanyag eszközök.] Ezek megfelelő kezelést (lásd később) követően autoklávban vagy hőlégsterilizátorban sterilizálhatók az előírt paraméterek szerint.
Megjegyzés: Újonnan kialakított fogorvosi rendelőkben, vagy új beszerzések tervezése esetén gőzsterilizátorok (autoklávok) beszerzése indokolt.
Hőérzékeny eszközök
Az ide tartozó eszközök, anyagok megfelelő kezelést követően (lásd később) alacsony hőfokon, [etilénoxid (EO), vagy formaldehid (FH)] gázban, plazmában vagy oldatban sterilizálhatók. (Az alacsony hőfokon történő sterilizálási módszerek felsorolásának itt inkább csak elvi jelentősége van, ugyanis az EO és FH gázsterilizálásnak jelentős toxikológiai és a fogászati rendelőkben nehezen betartható munka-védelmi előírásai vannak.)
A hőérzékeny eszközök vegyi oldatban történő sterilizálása csak ritkán, kivételes esetekben megengedhető.
Az egyszer használatos eszközök használatára kell törekedni.
Az egyszer használatos eszköz újra sterilizálása és felhasználása tilos!
A kézidarabokat sterilizálni, és nem fertőtleníteni kell!
 
tanda-20r_0.jpg