Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az infectiokontroll jelentősége a fogászatban

2013.10.28

 

Az infekciókontroll jelentősége a fogászatban

Összefoglaló referátum

Dr. Győrfi Adrienne , Dr. Fazekas Árpád

 

tipikus-bakterium-szerkezete.png hiv.jpg

Bevezetés

A fogorvosi rendelő személyzete a betegellátás során számos alkalommal kontaminálódhat vérrel, illetve nyállal. Emellett a különböző éles műszerek használatából adódóan perkután sérülések is gyakran előfordulhatnak. Miután bizonyos fertőző betegségek a testváladékokkal (vérrel, nyállal stb.) átvihetők, az említett tényezők miatt a fogászati ellátás fertőzésveszély szempontjából a kritikus ellátási területek közé tartozik. A magas kockázati tényezők ellenére azonban az egészségügyi ellátással összefüggő ún. nosocomialis fertőzések megfelelő preventív rendszabályok betartása esetén megelőzhetőek, illetve a kockázatuk lényegesen csökkenthető. Azokat a prevenciós eljárásokat, amelyek célja, hogy megakadályozzák a nosocomialis fertőzések kialakulását, illetve terjedését, infekciókontrollnak nevezzük. Miután a fertőzések hatékony megelőzése csak a személyzet tudatos magatartására építhető, a rendelőszemélyzetét rendszeresen tájékoztatni kell a gyakorlati védekezés rendjéről. A dolgozók naprakész ismereteit továbbképzési lehetőségekkel kell biztosítani. Az infekciókontroll érdekében olyan könnyen követhetőés betartható protokollt kell kialakítani, mely aztán napi rutinként szerepel. A protokollt a rendelő minden egyes tagjának ismernie, és kivétel nélkül mindegyik páciensnél alkalmaznia kell. 

A páciens és a személyzet egyaránt lehet a különböző fertőzések forrása, valamint a fertőzés alanya. 

A fertőzések direkt vagy indirekt módon a testnedvekkel terjedhetnek.

 Direkt módon, azaz a fertőzött szervezettel való közvetlen érintkezéssel terjedhet a fertőzés vérrel, nyállal és egyéb testnedv útján. A vér fertőzőképessége a legnagyobb, ezt követi a vérrel láthatóan szennyezett váladékok és testfolyadékok fertőzőképessége .

Indirekt módon terjed a fertőzés a nem megfelelően sterilizált eszközök használatakor, illetve kontaminált felületek közvetítésével is, mint pl. a kezelőegység, a ruházat, vagy a beteg regisztrációs kartonja által. 

A flületek szennyeződhetnek a fogorvos vagy az asszisztens

kezein lévő vér vagy nyálcsepp révén. Ezért az aszeptikus betegellátás egyik legfontosabb alapelve, hogy munka közben ne érintsünk meg semmit, amita későbbiekben akár mi magunk, vagy mások gumikesztyű nélkül megfoghatnak. Indirekt fertőzési módnak számít az inhalációs fertőzés is. A fogászati kezelés során a víz- és levegőhűtéssel nagy fordulatszámon működő kézi darabok, illetve az ultrahangos depurátorok használatakor mikroorganizmusokat tartalmazó aeroszol képződik, amely több órán keresztül a levegőben maradhat. Az aeroszol képződés az egyébként is cseppfertőzésnek nagymértékben kitett fogorvosok és asszisztensek nosocomiális fertőzésének a kockázatát még inkább növeli .A permetképződést csökkenthetjük exhaustor alkalmazásával, megfelelő szellőztetéssel, elektronikus lég-dezionizálók, elszívó berendezések használatával.

 

 

nosokomialis-1a.jpg

 

A fogászatban előforduló nosocomialis fertőzések

A kezelt beteg fertőző betegségét mind az orvos, mind pedig az asszisztens megkaphatja, illetve a fertőzés a nem/vagy nem megfelelően sterilezett eszközökkel más páciensre is átvihető. Leginkább a hepatitisztől és a HIV-fertőzéstől félünk, de egyéb vírusok(herpes, influenza stb.) és baktériumok (pl. Streptococcuspyogenes) átvitelére is gondolnunk kell.

 Hepatitis B (HBV)

A hepatitis B fertőzés főként vér útján terjed, de egyéb szövetnedvek és testváladékok is közvetíthetik.  A beteg vérében a kórokozók olyan nagy számmal vannak jelen, hogy a betegség szemmel nem látható mennyiségű vérrel (0,0001 ml) is átvihető. Ráadásul a hepatitis-vírusok jóval ellenállóbbak a kémiai és a fizikai behatásokkal szemben, mint általában a vírusok vagy baktériumok. Nagy a veszélye annak, hogy a hepatitis B vírust hordozó tünetmentes anya az újszülöttet megfertőzi, aminek következtében a fertőzött gyermek krónikus vírushordozóvá válik . A beteg nem csak a lappangás idején (kb. 35–150 nap), hanem a betegség lezajlása után is fertőzőképes. Emiatt mindegyik páciensünket lehetséges hepatitis-vírushordozónak kell tekintenünk. A fertőzés következménye krónikus májgyulladás, májcirrózis, carcinoma lehet.

Hepatitis A (HAV)

A széklettel történő vírusürítés már a panaszok jelentkezés előtt több héttel elkezdődik, és folyamatosan tart a panaszok kezdetét követően is kb. egy héten ke-rsztül. Miután a fertőzés a széklettel terjed, a higiénés szabályok betartásával, pl. gondos kézmosással megakadályozhatjuk a terjedését. Bizonyos fertőzések. A betegség gyógyítható.

Hepatitis C (HCV)

A transzmisszió főként hepatitis C-vírussal fertőzött vérrel történik, de kis kockázati tényezőként anyál is szerepet játszhat benne. Utóbbi időben felmerült a fogászati eszközök szerepe is a HCV átvitelében, ugyanis HCV pozitív beteg kezelésekor a hepatitis Cvírus bekerülhet a kézi darab lég- és vízvezetékeibe. Az átvitel további iatrogén módjai: vér-transzfúzió, szerv-, szövet- és csont-transzplantáció.  A legtöbb akut fertőzés klinikai tünetek nélkül zajlik le, ezért előfordulhat, hogy maga a páciens sem tud a betegségéről, csak amikor már súlyos fokú májkárosodás alakul ki.  A terápiás kezelés korlátozott hatékonysága és a vakcina hiánya miatt, hepatitis C-vírussal fertőzött beteg komoly veszélyt jelenthet a fogászati team számára. A HCV-fertőzések többnyire krónikussá válnak, és ez a cirrhosis és a hepatocellularis carcinoma kialakulásához vezet.

HIV-fertőzés

 A fertőzés a fertőzött személy testnedveiben, illetve váladékaiban (vér, ondó, hüvelyváladék, anyatej) lévő vírustartalmú sejteknek és szabad virionoknak  közvetítésével vihető át. A HIV elsősorban szexuális(hetero-, bi- és homoszexuális) érintkezés útján terjed. A fertőzés második leggyakoribb útja a fertőzött vérrel történő érintkezés. A fertőzés létrejöhet vérrel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek használata, sérült bőr, nyálkahártya kontaminációja, intravénás kábítószer-élvezők közös tű, fecskendő használata, szerv-, szövetátültetés révén, valamint vertikális transzmisszió (HIV-fertőzött anyáról újszűlöttre) terjed.

Herpes

A szájnyálkahártya leggyakoribb vírusfertőzéseit a herpes és a coxsackie-csoportba tartozó vírusok okozzák. A Herpes simplex fertőzés a beteg testnedveivel terjed, de a fertőzés a kötőhártyán keresztül is létrejöhet. Nem csak a léziók, de a nyál is fertőzött, emiatt a fertőzés könnyen átvihető. Veszélyeztetett a kezelőszemélyzet, ha a kézen apró bőrsérülések vannak. Ezek elfertőződhetnek, és a kézen vesiculák, majd fekélyek alakulhatnak ki. A gumikesztyű rutinszerű használata mellett szól, hogy a páciens akkor is ürítheti a vírust, ha éppen nincs herpese.

Influenza 

Légúti fertőzések közül különböző bakteriális (Haemophilus influenzae) és vírus eredetű (influenza és influenzaszerű) felső és alsó légúti hurutok, gyulladások fordulhatnak elő. E fertőzések egyaránt veszélyeztetik a betegeket és a személyzetet. A leggyakoribb influenza fertőzések a vírust hordozó légúti váladékkal terjednek. A három influenza subtípusból (A, B és C) csak az A és B okoz nagyobb járványokat. Az egyszerű megfázás tünetei többnyire hamar elmúlnak, de a vírusinfekcióhoz csatlakozó másodlagos bakteriális fertőzések komoly problémát jelenthetnek. Bakteriális szövődmény lehet az acut otitis media, a sinusitis és a bakteriális pnemonia. A Staphylococcus aureus szinte minden emberi szervben okozhat gennyes folyamatokat, nosocomialis fertőzésként mandulagyulladás, melléküreg-gyulladás, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás alakulhat ki .

Tbc

Az utóbbi időben ismét fertőzést okoznak olyan korábban már kiirtottnak hitt kórokozók, mint pl. a Mycobacterium tuberculosis. Ennek magyarázata, hogy olyan multirezisztens mycobaktérium törzsek alakultak ki, amelyek ellenállóak a tbc kezelése során alkalmazott egykor hatásos antibiotikumokkal, ún. antituberkulotikumokkal szemben. A gümőkór kórokozói fertőző váladékokkal, többek között köpettel, gennyel kerülnek a a műszerekre, környezetbe, ahol a külső behatásokkal szemben igen ellenállók. Hűvös, nedves helyen akár hónapokig is fertőzőképesek maradnak, a hőt is jól bírják. A betegség terjedését bizonyos tényezők, így pl. az alkoholizmus,a kábítószer-fogyasztás, a HIV-fertőzés elősegítik. A leromlott fizikai állapot, a helytelen táplálkozás, valamint a stressz is csökkenti a szervezet általános ellenálló képességét, vagyis szintén fogékonnyá tesz a betegségre. A fogászati ellátás során a fertőzés terjedhet az elégtelen műszer- és lenyomat-fertőtlenítés vagy sterilizálás következtében, de az aeroszol-képződés is szerepet játszhat benne. Az egészségügyi személyzet cseppfertőzés elleni védelmét szolgálja az arcvédő maszk és a védőruházat használata.

                                      kesztyu-felek.jpg

 

Kezelési zóna

 A kórokozók terjedésének kockázata legnagyobb a kezelési zónában, ezért ezen a területen kell a leghatékonyabb fertőzés-megelőzést megvalósítani. Kezelésizóna alatt a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m-es körzetet értjük. A kezelési zónában csökkenthetjük a fertőzések terjedését, ha csak az éppen aktuális pácienshez szükséges műszereket és anyagokat tartjuk ezen a területen. A műszerek, eszközök egyirányú mozgatásával ugyancsak csökkenthetőa kontamináció. A páciens távozása után az aszisztensnek meg kell teremtenie a következő kezeléshigiénés feltételeit. Így pl. miután az aeroszol képződés miatt a kezelési zóna minden felszínét szennyezettnek kell tekinteni, minden beteg után fertőtleníteni kell a következőket: depurátor, víz-levegőpisztoly, kézi darabok,anyagokat, eszközöket tárolóasztal. A felületek fertőtlenítését virucid és tuberkulocid, gombaölő kémiai fertőtlenítővel átitatott kendővel vagy spray-vel történő lefújással végezhetjük. A felületekre rávitt fertőtlenítő oldatot a felületekről nem szabad lemosni, hagyni kell rászáradni. A kontaminálódó felszíneket fóliával is fedhetjük, természetesen a fóliákat a betegek után cserélni kell. Az infekciókontroll érdekében a szék beállítását lábkapcsolóval végezzük. Az érvényben lévő epidemiológiai szabályok szerint a kézi darabokat nem fertőtleníteni, hanem sterilizálni kell .

 

descoaftuc.jpg  descosept_af_kopie_thumbnail.jpg

 

Kezelési zónát övező terület

A kezelési zónát övező terület tartalmazza azokat a leggyakrabban használatos anyagokat, eszközöket, melyeket az éppen aktuális kezeléshez nem használunk. Az anyagokat, eszközöket fedett helyen vagy le-takarva kell tárolni, a védőtakarást minden páciens után cserélni kell, illetve a rendelés végén fertőtlenítést kell végezni. Ide tartozik a fejtámla, kartámasz, operációs lámpa, röntgenkészülék, köpőcsésze, a kézi darabok foglalata, kézi kapcsolók, a nyálszívó csöve, a vízadagoló kifolyója, mosdókagyló és a kézmosó csapok stb.

  A kezelő egyéb részei

 A rendelő többi részét, azaz az adminisztrációs területet, a falakat, a padlót, a szekrényeket, ajtókat, telefont stb., miután nem érintkeznek közvetlenül a betegből származó anyagokkal, nem kritikus felületeknek minősítjük, éppen ezért ezeket elég alacsonyabb szinten fertőtleníteni. A rendelés végén minden olyan berendezési tárgyat le kell takarítani, fertőtleníteni, amelyet a páciens megfogott, és várhatóan a következő páciens is megfog, pl. az ajtókilincset is. A fertőtlenítő takarításnak ki kell terjednie a bútorzatok felületére is. A rendelőben lévő felületeknek könnyen lemoshatónak kell lenniük.

  Veszélyes hulladék kezelése

 

A páciens testnedveivel érintkező rendelői hulladék veszélyes hulladéknak minősül, éppen ezért nem kerülhet a

kommunális hulladék közé. A veszélyes hulladék kezelésének gyakorlatát rendelet szabályozza, amelynek előírásait az egészségügyi személyzetnek kötelező betartani. A vérrel, váladékkal szennyezett anyagokat sárga műanyag zsákokban kell gyűjteni, és csomagolásához vastag gumikesztyűt kell viselni. A sárga szína fertőzésveszélyre utal. A veszélyes hulladékot tartalmazó zsákokat a tartalmukra utaló címkével kell ellátni. A fertőző hulladék hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékekben, 0–5 ºC-on pedig legfeljebb 30 napig tárolható, és a tároláshoz külön tároló szükséges. A rendelőben dolgozó személyzet felelős azért, hogy az elhasznált éles és hegyes eszközöket jól megkülönböztetett szúrásálló, szilárd falú, címkével ellátott tárolókba helyezze, és megfelelő szemétszállító szolgálattal elvitesse. A hulladékgyűjtő eszközök orvostechnikai eszközöknek minősülnek. Az amalgám törmeléket külön kell gyűjteni, és az átvételére jogosult céggel kell elszállíttatni. 

 

veszelyes-hulladek-gyujtese.jpg     tugyujto.jpg

                     

A fertőzések terjedésének megelőzése beteg «» beteg között egyszer használatos eszközök alkalmazásával csökkenthetjük a fertőzések terjedését: kesztyű, maszk, fecskendő, tűk, szike, tamponok, vattarolni, sebészi varrófonál, géz, stb

 

                                             maszk.jpg

 

A műszerek sterilizálása

A fogászati kezelés során minden műszer, eszköz vírus-illetve baktérium-átvivőként szerepelhet, ha azokat nem az előírásoknak megfelelően sterilizálták. Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve, hogy ne vigyünk be kívülről fertőző csírákat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, amely az emberi szervezet testnyílásaival, nyálkahártyájával érintkezik. A fogászati rendelőkben a fertőzések megakadályozására kémiai dezinficiáló (fertőtlenítés)  és sterilizálási technikákat alkalmazunk.

A kémiai fertőtlenítés során kémiai módszerrel gátoljuk a patogén törzsek növekedését, illetve elpusztítjuk azokat.  Olyan esetekben alkalmazzuk,ahol  nem alkalmazható, vagy nem szükséges (fogtechnikai munkák, berendezési tárgyak, száj-, kéz-védő, szemüveg fertőtlenítése stb.). Miután a fertőtlenítő eljárásokkal szemben a különböző kórokozók ellenállása eltérő, a fertőtlenítés módját a kórokozók ellenállása, valamint a szennyeződés mértéke határozza meg. A kémiai fertőtlenítőszereket a különböző felhasználási területük alapján eltérő színekkel jelölik. Ennek megfelelően az eszközfertőtlenítőket kék, a felületfertőtlenítőket zöld, a fogtechnikai munkák és az elszívó berendezés fertőtlenítésére szolgáló anyagokat sárga, a kézfertőtlenítőket piros színnel különböztetik meg. Dezinfekcióra számos anyag használatos. A leginkább ajánlott szer a glutáraldehid, ami elpusztítja a spórákat, és közvetett adatok alapján a hepatitis vírusa ellen is hatásos. Glutáraldehid-allergia esetén benzalkoniumot használhatunk, de tudnunk kell, hogy ez nem hatékony a spórák és a vírusok ellen. A fertőzés-megelőzés általános szabálya: ne fertőtlenítsünk semmit, amit sterilizálhatunk!

 

trigene.jpg

Sterilizálás

Azért, hogy megakadályozzuk a fertőzések átvitelét egyik betegről a másikra, a beavatkozások között sterilizálni kell az eszközöket. A sterilizálás célja a megtisztított, megszárított és becsomagolt műszerek,anyagok csíramentesítése, azaz minden biológiailag aktív anyag elpusztítása, beleértve a spórákat is .A sterilizáció folyamatának szigorúan előírt protokollja és feltételei vannak. A különböző eljárásokkalkapcsolatos követelményeket jogszabályok rögzítik .A sterilizálás egy több lépésből álló folyamat, amelynek bármelyik szakaszában elkövetett hiba az anyag sterilitását veszélyezteti.

A sterilizálás lépései 

• Előkészítés: a műszerek gyűjtése öblítése, előáztatása. E műveletek során a műszereket fertőzöttnek kell tekinteni.  Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az éles, hegyes eszközök a sterilizálást végző személyzetnél ne okozzanak sérülést. Emiatt ezeket külön edényben kell áztatni, és csipesszel kell kiszedni.

Kéttféle módon gyűjthetjük az eszközöket: száraz és nedves módszerrel.

A száraz gyűjtés hátránya, hogy a műszerekre rászárad vér, váladék nehezen távolítható el, valamint az eszközökre száradt fertőzött anyagok rontják a sterilizálás hatékonyságát .

Nedves gyűjtésnél használat után a műszereket enzim tartalmú műszertisztító (nem fertőtlenítő) oldatba kell helyezni, ebben megindul a szerves szennyeződések fellazítása, ami növeli a későbbi tisztítás hatékonyságát.A szétszerelhető műszereket szétszerelt állapotbankell áztatni. Áztatás után a műszereket langyos csapvízzel alaposan le kell öblíteni.

• Fertőtlenítés

Elsődleges célja a műszerek tisztítását végző személyzet védelme, ugyanis a fertőtlenítés csökkenti a mikroorganizmusok számát is. Ez utóbbi azért is lényeges, mert a sterilizálás hatékonysága annál nagyobb, minél kisebb a kiinduló csíraszám. Az eszközök fertőtlenítésére széles  antimikrobiális hatásspektrumú virucid,bactericid és fungicid hatással is rendelkező fertőtlenítőszert alkalmazunk. A műszerek elmerülésének érdekében műszerkosaras, lefedett tartályt használjunk! A műszerek fertőtlenítése egy- vagy kétfázisos fertőtlenítéssel történhet. Az egyfázisos fertőtlenítés során a műszereket olyan frissen elkészített fertőtlenítő oldatba helyezzük, amely vér- és fehérjeoldó hatással is rendelkezik (pl. SEKUSEPT vizes oldata). Ebben az esetben a fertőtlenítőszer felületaktív anyagot (detergenst) tartalmaz, vagy önmagában felületaktív hatású. A kétfázisos fertőtlenítéskor a műszereket először frissen elkészített fertőtlenítő oldatba, majd műszertisztító oldatba helyezzük. Fontos, hogy az oldatokat mindig frissen kell készíteni, valamint megfelelő koncentrációt és expozíciós időt kell alkalmazni.

 

 

 fertotlenito-edeny.jpg

 

 Tisztítás

A mikroorganizmusok ellenálló képességét a vért, fehérjét stb. tartalmazó közeg nagymértékben befolyásolja, emiatt a sterilizálandó eszközök sterilizálás előtti tisztítása nagy fontossággal bír. E munkafolyamat során a műszereket vértelenítő, tisztító oldatban áztatjuk,majd mechanikus úton tisztítjuk. Ehhez vastag, hosszú szárú gumikesztyű, maszk, védőszemüveg javasolt.  A maszk viselésével elkerülhető a kefékkel történő tisztításkor a levegőbe kerülő apró folyadékrészek belélegzése. Fontos, hogy az eszközöket folyó víz alatt súroljuk.  Ezután a műszereket alaposan meg kell szárítani. A fúrókon maradt törmeléket drótkefével távolítsuk el. A sérült, hibás műszereket ki kell cserélni. A kézi tisztítás helyett hatékonyabb tisztítást tudunk ultrahangos tisztítással,ez különösen a furúk esetében javasolt. Létezik műszer-mosogatógép is,  nem csak fertőtleníti, tisztítja, de szárítja is az eszközöket.

 

 Csomagolás

Sterilizálás előtt a fertőtlenített és megszárított eszközöket csomagolni kell. A csomagolásra azért van szükség, hogy a már steril műszereket steril körülmények között tudjuk tárolni. Csak abban az esetben tekinthetünk el a műszerek csomagolásától, ha a műszereket rögtön felhasználjuk, és a sterilezés és a felhasználás ugyanabban a helyiségben történik. Igénytől függően a műszereket csomagolhatjuk egyenként, garnitúrában vagy alapcsomagban, az egyes kezeléstípusoknak megfelelően. A csomagolóanyag minősége a sterilizálás módjától függ. Hőlégsterilizálás esetén a csomagolásra fémdobozt, poliamid fóliatömlőt, kétrétegű aluminium-fóliát használhatunk. Autoklávban történő sterilizáláskor csak olyan famentes anyag alkalmazható, amelyen a gőz akadálytalanul áthatol, és a tárolás során megakadályozza a steril anyag fertőződését (pl. speciális sterilizálási csomagolópapír (Medical, Wipac),( papírműanyag fólia kombinációjú csomagolóanyagok stb.). Sterilizációs kazettában, tálcán összekészíthető a teljes műszergarnitúra. A csomagoláson fel kell tüntetni a „STERIL” feliratot, a sterilizálás időpontját, a sterilitás lejártát, a sterilizálásért felelős személy azonosítóját.

 

folia-heggeszto-gep.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sterilizálás történhet:

• Forró levegővel (hőlég-sterilizálás)

• Túlnyomásos, telített vízgőzzel (autoklávozás)

• Gázzal (gázsterilizálás: etilénoxid-gázzal, formaldehides gázzal)

• Hidrogén-peroxid plazmában (plazmasterilizálás)

• Antimikrobiális oldatokban (kémiai, ún. hideg sterilizálás)

 

Sterilizálás hőlég-sterilizátorban

A hőlég-sterilizátorban történő sterilizálás az ún. hőlégezés a fogászatban a legelterjedtebb sterilezési mód.Jó hővezető anyagok, mint pl. tömör fémek sterilizálására alkalmas. Azok az anyagok, amelyek károsodhatnak hő hatására (textília, gumi, papír, műanyag, tűz- és robbanásveszélyes anyagok, foncsorozott fogászati tükrök stb.) nem sterilizálhatóak hőlég-sterilizátorban. A hőlég-sterilizátorok két nagy csoportra oszthatóak:gravitációs (állólevegős, nincs benne ventilátor) és cirkulációs (mozgólevegős, ventilátoros) készülékekre, ma már csak az utóbbi engedélyezett. A cirkulációs hőlég-sterilizátor munkaterében elektromos úton felforrósított levegő – amelyet ventilátor mozgat – adja át a hőenergiáját a sterilizálandó anyagoknak. A műszereket úgy kell elhelyezni a munkatérben, hogy a forró levegő szabadon áramolhasson, ezért csak a munkatér kétharmadába tegyünk műszereket. A cirkulációs hőlég-sterilizátorok esetén a sterilizálási idő (amelyben nincs benne a felfűtési és lehűlési idő) az egyes hőmérsékleti értékeken a következő: 160 ˚C-on 45 perc,180 ˚C-on 25 perc, 200 ˚C-on 10 perc. A módszer előnye, hogy viszonylag olcsó, hátránya viszont a hosszú sterilizálási idő, ami egyben magas üzemeltetési költsége tjelent. Emellett a magas hőmérséklet károsíthatja a műszereket.

Sterilizálás autoklávban

A fent említett problémákat küszöböli ki az autoklávban történő sterilizálás. Autokláv használatakor a légtelenített munkatérben, túlnyomásos, telített vízgőzzel történik a sterilizálás (121 ˚C-on 20 perc, 134 ˚C-on10 perc). Ennél a módszernél sem szabad túlzsúfolni a készüléket, kb. a munkatér 2/3 részét szabad megtölteni.Különböző típusú autoklávok léteznek. Az N-típusú autoklávok (áramlásos, pl. Basic Plusz/Mocom) csak a csomagolatlan tömör fém műszerek sterilizálására alkalmas, Az S- típusú autoklávokban (elő-vákuum gőzbefúvással; pl. Exacta/ Mocom) üreges fém eszközöket is sterilizálhatunk, így pl. a kézi darabokat, de nem ajánlottak porózus anyagok, mint pl. a textíliák sterilizálására. A B-típusú autoklávok (frakcionált elővákummal;pl. Millennium B/ Mocom) minden eszköz és anyag sterilizálására alkalmasak. Az egyik legkorszerűbb típusú autoklávnál, a Millennium B-nél (a sterilizálandó anyagnak megfelelően N, S és B típusú sterilizálási ciklus állítható be. A kezelés szempontjából nagy előnye a rövid sterilizálási idő (16 perc), ami már a vákuumos szárítást és az eszközök lehűtését is tartalmazza. Gyakori sterilizáláshoz készenléti programmal rendelkezik.

 

mocom-autoklav.jpg

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

A sterilizálás ellenőrzése

A sterilizálás megtörténtét és hatékonyságát minden esetben ellenőrizni kell. A sterilizációs folyamat ellenőrzésére indikátorokat alkalmazunk, melyek mutatják, hogy megfelelőek voltak-e a körülmények ahhoz, hogya sterilizátorban lévő eszközök sterillé váljanak. A sterilizáló berendezések mikrobiológiai hatékonyságát az adott csíramentesítő eljáráshoz kidolgozott specifikus bakteriológiai spórakészítményekkel (tesztpreparátumok, bioindikátorok) ellenőrizzük. Üzemelő készülékeknél a mikrobiológiai hatékonyságot félévenként ellenőriznünk kell. A mikrobiológiailag megfelelő hatásfokkal működő sterilizátorokban a sterilizálás megtörténtét minden sterilizálás alkalmával mindegyik csomagon elhelyezett kémiai indikátorral kell ellenőrizni. A kémiai indikátorok a készülékek rutinszerű ellenőrzésére, nem pedig a sterilizáló hatásfok megállapítására alkalmasak. A készülékek ellenőrzésére általánosan elfogadott a Bowie–Dick-teszt. A sterilizálásról sterilizálási naplót kell vezetni, ebben feltüntetni ki és mikor végezte a sterilizálást, hány fokon, hány percig, milyen nyomáson. 

 

A steril anyagok tárolása

Az aszeptikus kezelés feltétele, hogy a sterilizált anyagokat ugyanabban a csomagolásban tároljuk, mint amibensterilizálásra kerültek. A steril tárolás biztosítékaa sértetlen csomagolás. A steril csomagokat csak közvetlenül a felhasználásuk előtt szabad felbontani, a csomag felbontása után már nem tárolhatók a műszerek. Jelzés nélküli csomagokat tilos tárolni! A sterilitás szavatosságának időtartama különböző csomagolás esetén eltérő. Alumíniumfóliában, összetett kettős textilcsomagolásban, kötszerdobozban: 14 napig; fémdobozban, üvegedényzetben, hőkezeléssel lezárt egyrétegű papírcsomagolásban: 30 napig; papír-műanyag fóliában: 12 hónapig tarthatók sterilen a műszerek.

 

A keresztfertőzések terjedésének megelőzése

beteg «» személyzet között

Keresztfertőzés alatt klinikai környezetben a beteg és a személyzet közötti fertőző mikroorganizmusok átvitelét értjük. A fertőzés átvihető a fertőzött páciensről az egészségügyi személyzetre, de a fertőzött egészségügyi dolgozó is megfertőzheti az általa ellátott beteget.Az átvitel vérrel és egyéb testváladékokkal történő kontamináció következtében, főként sérülés során jöhet létre.

A fertőzésmentes betegellátásnak feltétele:

- Az anamnézis gondos felvétele

- A személyzetre vonatkozó általános szabályok

betartása

- Kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat

• Kézmosási protokoll (higiénés kézfertőtlenítés)

Miután az elégtelenül fertőtlenített kéz terjesztheti leginkább a fertőzéseket, a fogászati beavatkozásoknál különösen nagy figyelmet kell szentelni a kezelőszemélyzetkezének „tisztaságára”, csíraszegény állapotára. Az elégtelenül fertőtlenített kéz nem csak a páciensekre veszélyes, hanem a fogorvosok fertőzési kockázatát is növeli, a kézen esetlegesen jelenlévő bőrsérülések miatt [17]. A kéz közvetítésével történő fertőzés átvitelét kézfertőtlenítéssel kell megakadályozni. Rutin fogászati kezeléseknél higiénés kézfertőtlenítést végzünk, ami a bőr tranziens (átmeneti) flóráját pusztítja el. Kézfertőtlenítést kell végezni a kezelés megkezdése előtt, a kesztyű levételét követően, valamint a munkahely elhagyása előtt. A kézfertőtlenítés előtt minden olyan tárgyat (óra, ékszerek) el kell távolítanunk az ujjainkról és az alkarunkról, amelyen megtapadhatnak a mikrobák, illetve amelyek megnehezítik a fertőtlenítést. A körmök rövidek, tiszták és lakkozatlanok legye- nek. A kézmosáshoz elektronikus, könyökkel vagy lábpedállal működtetett csapokat használjunk, illetve kerüljük a szilárd szappan alkalmazását, mert növeli a fertőzésveszély kockázatát. A körömkefe használata fröccsenést okozhat, ezért nem ajánlatos az alkalmazása. A kesztyű felvétele előtt teljesen meg kell szárítani a kezünket, ehhez egyszer használatos törülközőt vagy kézszárítót használjunk. Erősen kontaminálódott kesztyű esetén először fertőtlenítsük a gumikesztyűt, majd mossunk kezet kesztyűs kézzel, és csak utána vegyük le és dobjuk el a kesztyűt. Minden kesztűváltásnál 20-30 mp-ig várjunk a fertőtlenítő hatására.

 

kezhigiene.jpg

 

clarasept.jpg      erintesmentes_fertotlenito_adagolo.jpg

 

Sebészeti kezeléseknél sebészi kézfertőtlenítést kell végezni. Ennek célja a tartós baktériumflóra kiirtása. A kézmosást követő antimikrobális szerrel történő kézfertőtlenítés után steril gumikesztyűt használunk. Itt is prtokoll írja elő, hogyan kell felvenni.

a-kesztyu-viselese.jpg

 

- Védőeszközök használata

A fogorvosi rendelőben fennáll annak a lehetősége, hogy a különböző testnedvek a személyzet bőrérevagy ruházatára kerülnek, ezért az egészségügyi személyzet a fertőzés veszélye miatt köteles védőeszközöket viselni  A fertőzések közvetlen terjedése ellen a személyi védelem kellékei (köpeny, sapka,maszk, gumikesztyű, nagymértékű szennyeződést feltételezve cipővédő) nyújtanak hatékony védelmet

-Egészségügyi maszk, védőszemüveg

Az egészségügyi maszkok elsődleges szerepe megakadályozni, hogy viselőjük biológiai részecskéket terjesszena környezetbe. A fogorvos és az asszisztensszámára azért is kötelező az egyszer használatos maszk és a védőszemüveg viselése, mert az aeroszol képződés következtében a különböző fertőző tényezők veszélyeztethetik a szem, száj és orr nyálkahártyáját. A megfelelő védelem érdekében a maszknak nemcsak a szájnyílást, de az orrnyílásokat is fednie kell. Minden páciens után új maszkot kell feltenni. A használt maszkis fertőzött hulladéknak tekintendő.

 

maszk1.jpg