Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az emésztőtraktus anatomiája

2010.09.29

Az emésztőrendszer felső szakasza

• Szájüreg- Cavum oris
– Előcsarnok (vestibulum oris
– Valódi szájüreg
• Nyelv (lingua)
• Nyálmirigyek
• Fogak
• Torok-szoros -Angina faucis
• Garat -pharynx
• Nyelőcső –oesophagus


Valódi szájüreg- cavum oris proprium

Kép
Határai
Elölről- fogak belső felszinei
Palatinalis, lingualis
Felül: palatum durum és palatum molle
redőzőtt sima nyálkahártya
Hátul: torokszoros
Garatívek, tonsilla palatina
Alul: diaphragma oris


nyelvfék- frenulum linguae rögzíti
a szájfenékhez
A nyelv szerepei
 A falat kialakítása, nyállal keverés
 egyes hangok képzésének segítése
 a nyelésben
 a lágy szájpad megemelése
 a garatfal érintéssel nyelési reflex indítása
 a nyeléskor a gégefedő zárása
 az íz érzés biztosítása.

Kép

 

Beidegzése:
 mozgató ideg→ XII. agyideg→ nervus HYPOGLOSSUS
 íz érzékelés beidegzését→ VII. agyideg→ nervus FACIALIS és a
IX. agyideg→ nervus GLOSSOFARINGEUS végzi.
 általános érzékelést V. agyideg 3. ága adja → nervus LINGUALIS

 

 

 

 

 

Az emésztőrendszer középső szakasza

• Gyomor –ventriculus vagy gaster
• Vékonybelek
– Duodenum- patkóbél
– Jejunum- éhbél
– Ileum- csípőbél
Kivezető-csöveivel ide kapcsolódik a
Máj –Hepar
Hasnyálmirigy - Pancreas

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Garat- pharynx

A garat részei:
1. Orri szakasz (pars nasalis pharyngis)
 Adenoid (garatmandula)
 Eustach kürt szájadék
2. Száji szakasz (pars oralis pharyngis)
 Elölről nyitott
 Hátsó fala receptor gazdag, érintése nyelési reflexet indít, folyamatos ingerlése hányást vált ki
3. gégei szakasz (pars laryngis pharyngis)
 Itt kereszteződik a levegő és a táplálék útvonala.
 Félrenyelés (asKép piráció) lehetősége


Gége –larynx

Légút és a hangadás szerve
Felépítése:
Porcok Izmos lemez
páratlan páros Nyelvcsont és pajzsporc között
pajzsporc Kanna porcok
gyűrűporc A pajzs és gyűrűporc között

Gégefedő (epiglottis) szerepe, hogy nyeléskor a lefelé mozduló nyelvgyök és a felemelkedő gége hatására lezárja a gége bemenetet.

A nyelőcső (oesophagus)

Kép
A gége és légcső mögött fekvő (utóbbival közös a fala) izmos falú, nyálkahártyával bélelt cső, mely a lenyelt anyagot a cardián keresztül a gyomorba juttatja.
Fontos jellemzői:
 Felső1/3 a harántcsíkolt izomzatú
 Alsó 2/3 simaizomszövetet tartalmaz
 Élettani szűkületei
o Gyűrűporc miatt
o Légcső eloszlás miatt
o Rekeszizmon való áthaladásnál
 Vegyhatása: enyhén lúgos
 Alsó harmadának vénái anasztomózisban vannak a vena portaeval, (májbetegségben ezek tágulata a nyelőcső

 

 

A fej izmai:

Kép


 A fejtetőn a fejsisak erős kötőszövet, melybe besugároznak izmok
 Homlokizom (musculus frontalis
 Tarkóizom
 Halántékizom (musculus temporalis
Arcizmok:
Jellemzői:
 Bőrizmok, -bőrben erednek és tapadnak
 Mimikai izmok,- szoros kapcsolatban vannak az idegrendszerrel, érzelmek, hangulatok kifejezői
Csoportjai:
 Körkörös izmok
o Szemkörül: musculus orbicularis oculi
o Szájkörül: musculus orbicularis oris
o Fül és orrkörül csökevényes
 Egyenes lefutásúak
 Szájzug emelő és süllyesztő
 Felső, alsó ajakemelő
 Trombitásizom (musc. Buccinator) a pofa vázát alkotja. Fő feladata, hogy étkezéskor a falatot a valódi szájüregbe terelje

Rágóizmoknak nevezzük azt a négy izompárt, melyek az állkapcsot mozgatják:

* halántékizom
* rágóizom
* oldalsó röpizom
* belső röpizom

Egyesek ide sorolják a musculus geniohyoideus, musculus digastricus elülső hasa, musculus mylohyoideus izmokat is, abból a meggondolásból, hogy ezek is képesek a mandibulát elmozdítani, a szájnyítás aktív résztvevői.

A négy fő rágóizmot a nervus trigeminus nervus mandibularisa idegzi be.

A rágóizom és a belső röpizom emeli az állkapcsot. A halántékizom is emel, de inkább a mandibula finom beállítását végzi. Ezenkívül a hátsó rostjai révén hátrafele is húzza az állkapcsot. A külső röpizom felelős az előretolásért és az oldalratolásért. Előbbi esetben a kétoldali izmok együttes működése szűkséges, utóbbiban csak az ellenoldalié. A szájnyítás több izom (oldalsó röpizom, m. geniohyoideus, m. mylohyoideus, m. digaster elülső hasa) együttműködése és a gravitáció révén valósul meg.