Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A fej anatomiája

2010.09.14

FOG (DENS)

 

 

A fog részei

 

irányok

Kép

Occlusalis/ incisalis

 

Cervicalis

 

 

 

Gingivalis

 

Apicalis

MEZIALIS = közép felé

DISZTÁLIS = középtől távol

APROXIMALIS = szomszédos

 

 

A FOG SZÖVETTANA

I. Zománc -enamelum-substancia adamantina

 

A legkeményebb szövet.

Vastagsága a fogak csücskein 2-2,5 mm, a fognyaknál 0,5 mm.

Ectodermális eredetű, ameloblastok mineralizációs terméke.

Összetétele

99 %-ban anorganikus anyag.

 Hidroxiapatit kristályok (Ca és P vegyület) prizma formában.

A rácspontokba beépülő fluorid antikariogén hatású, mely a savakkal szemben ellenállóvá teszi a zománcot, míg a karbonátok ellenkezőleg hatnak.

Egyéb anorganikus anyagok: ólom, nikkel, stroncium, vanádium, alumínium, szelén, titán a felszínhez közelebb, míg a nátrium és a magnézium a dentin határnál.

1 %-ban szerves vegyületek:

Protein, lipidek, szénhidrátok, citrátok, melyek a szorosan simuló prizmák közötti térben találhatók.

Az ameloblastok építésénél 4naponta kisfokú változás következik be. Ez a szakaszosság a fogzománc csiszolatokon úgy látszik, mint a fa évgyűrűi. A legerősebb a Retzius-féle vonal, mely a prea- és postnatalis életben képződött zománchatáron van. Az intrauterin zománc tökéletesebb szerkezetű, mivel a magzat védett környezetben és optimális viszonyok között fejlődik.

 

II. Dentin – substantia eburnea

Mesodermalis eredetű, az odontoblastok terméke

Az odontoblastok a pulpa határánál találhatók. Nyúlványaik a Tomes-féle rostok, ezt veszi körül a dentin. (Ezek a dentin csatornák, tubulusok, melyek enyhe S alakban görbültek, a zománcnál keskenyek, a pulpánál tágabbak. A dentin a zománcnál puhább, (kevésbé mineralizált), de a csontnál keményebb, rugalmas szövet. Színe sárgás.

A nyúlvány körül a dentin – peritubuláris dentin - kevés szerves anyagot tartalmaz, míg a tubulusok közötti – intertubuláris dentin- 40-50%-a szerves vegyület.

70%-a anorganikus anyag-

 hidroxiapatit, és a

 beépülő elemek is hasonlóak: kalcium, foszfor, magnézium, nátrium, fluor, melynek koncentrációja 2-3-szor magasabb, mint a zománcban!

30%-a organikus összetevő

kollagénfibrillum

mucopoliszacharid

foszfolipid

koleszterin

A dentin is szakaszosan fejlődik, itt is vannak növekedési zónák (Ebner-féle vonalak)

 

 

III. Cementum- substancia ossea

 

Mesodermalis eredetű, cementoblastok által termelt, a fog anatómiai gyökerét borító kemény szövet

Hasonlít a csontszövethez, de nem tartalmaz ereket (avascularisált szövet)

 Lassú anyagcseréjű, a nyomóerők kevésbé károsítják

Vastagsága változó:

Zománc -cement határán 15 – 60 mikrométer

Gyökércsúcs közelében 150 -200 mikrométer

Szerepe:

A periodontium (gyökérhártya) Sharpey-rostok itt horgonyoznak le

A fogak rágófelszínének kopását cementképzéssel pótolja (harapási magasság fenntartása)

 

 

Fogbél –pulpa dentis

Mesodermális eredetű szövet

A laza kötőszövet sajátos formája, így tartalmaz

 

Alapállományt

Vérellátása:

Sejtes elemeket

  • felső fogak – artéria infraorbitalisból
    • Fibrocyta – fibroblast
  • alsó fogak – artéria alveolaris inferiorból
    • Macrophagok
  • egy fogban általában
    • Lymphocyták
    • 1 artéria
    • Hízósejtek
    • 2 véna
  • Rostokat
    • 1 nyirokér található
    • Collagén

Idegellátása:  Az odontoblast réteg alatt idegfonatot képeznek a fájdalomérző rostok

reticuláris

 

A fogágy –parodontium Részei:

  1. gingiva -fogíny
  2. substancia ossea- cement állomány
  3. periodontium –gyökérhártya (Sharpey rostok végzik a fog rögzítését)
  4. processus alveoláris maxilla et mandibulae periosteuma a fogmedri nyúlvány csonthártyája

 

Gingiva –foghús, fogíny

Részei

Ø      Papilla interdentalis

Ø      Limbus gingivae (fognyakat övező szabad ínszegély

Ø      gingiva propria (el nem szarusodó réteg, vérerekben gazdag, közvetlenül csatlakozik a csonthoz)

 

Állkapocs izület Articulatio temporomandibularis

 

Kép

Mozgásai

         Abductio

         nyitás

         Adductio

         zárás

         Protrusio

         eőretolás

         Retrusio

         hátrahúzás

         Lateral pulsio

         Oldal mozgás

 

         A koponya egyetlen valódi izülete

         Páros korlátolt szabadizület (anatómiai képletek, izületi tok, izületi szalag szab határt)

         Az izületek ízvápája és ízületi feje ugyanahhoz a szilárd konstrukcióhoz tartozik így a két izület nem független egymástól, hanem egymással összehangoltan, egységes mechanizmussal működik.

         Cartilago articularis – a csontok ízfelszíneit borítja. Ez nem az ízületekre jellemző hyalinporc, hanem egy speciális érmentes rostos kötőszövet, amelyben porcsejtek is lehetnek

         Az izület luxatióját a halántékcsont járomív nyúlványán lévő tuberculum akadályozza meg

         Rágóizület

Szájzáró izmok

         Musculus massater superficialis

         Musculus massater profundus

         Musculus temporalis

         Musculus pterygoideus medialis

 

Szájnyitó izmok (nyelvcsont feletti izmok)

         Musculus digastricus (mastoideum-nyelvcsont kis szarva között)

         Musculus stylohyoideus

         Musculus mylohyoideus

         Musculus geniohyoideus

A musculus pterygoideus lateralis váltakozó összehúzódása az őrlőmozgásokért a felelős, míg egyidejű összehúzódásuk protrusiot okoz

 

 

Nyálmirigyek

Kép

Glandula PAROTIS

Ø      Kivezetőcsöve: STENNON vezeték

Ø      Beidegzés: → IX. agyideg

 

Glandula SUBMANDIBULARIS

Ø      Kivezetőcsöve WARTHON vezeték

Ø      Beidegzés→ VII. (Nervus facialis) agyideg

 

Glandula SUBLINGUALIS

Ø      Beidegzés→ VII. (Nervus facialis) agyideg

 

A nyál napi mennyisége: kb. 1 liter/nap

Ø      Termelődése feltétlen és ráépülő feltételes reflex alapján történik.

Ø      Feltétlen reflexközpontja a nyúltvelőben található

Ø      a szimpatikus idegrendszer CSÖKKENTI, a paraszimpatikus FOKOZZA a nyálelválasztást

A nyál típusai:

Ø      híg nyál→ étkezési szünetekben (SEROSUS-os)

Ø      sűrű nyál→ étkezés alatt (MUCINOSUS-os, benne enzimek vannak)

A nyál vegyhatása

Ø        pH-értéke: 6,2-7,6 (a frissen termelődő nyál SAVAS→ CO2  leadás mellett sói kicsapódnak átmegy LÚGOS vegyhatásba.

Ø        sűrűsége: 1,00-1,01 g/cm3

A nyál összetétele

1.)    víz

2.)    szervetlen vegyületek.:→ ionjai:    - kationok: Na+; K+; Ca2+; Mg2+→változó

                                                           - anionok: Cl-; CO-; SO2-4;→változó

                                                                       - Fluorid, a kiválasztott nyálban közel állandó

   3.) szerves vegyületek:     - kevés cukor

                                          - Mucopoliszacharidok

                                          - enzimek: - amiláz→ növényi keményítőt bontja kettős cukorra

                                    -              maltáz→ kettős cukrot bontja egyszerű cukorra

                                          -

   4.) Nyál CORPOSCULUMOK = nyál testecskék→ nyállal kiválasztódó sejtek

5)      antimikrobális összetevők:

o       IgA, komplement jelenlétében (ez az ínytasak plazmaeredetű folyadékából származik) a Gramm-pozitív baktériumokat képes oldani

o       lizozim, a baktériumok sejtfalát károsítja

o       laktoferrin, a baktériumok növekedéséhez szükséges vas felvételét gátolja

§         NYÁL ÉLETTANI SZEREPEI:

a száj öntisztulását segíti elő

nyelés könnyítése, falat kialakítás segítése

plakk képződés csökkentése

szénhidrát bontás

Bactericid hatás (baktériumölő)

kiválasztás

nyálkahártya nedvesítése és nedvesen tartása

 

A száj mikroflórája

  • Születéskor a száj sterilnek tekinthető (természetesen kivételt képez az intrauterin fertőzés, a szülés alatti infekció esete).
  • 8-10 óra elteltével aerob baktériumok telepednek meg a szájban, de már gombákat is kitenyészthetünk. Az anaerob baktériumok kicsit később jelennek meg, majd kialakul a száj jellegzetes mikrobaflórája.
  • A száj mikrobaflórája nem egyenletesen oszlik el a szájban: például a fogak közt több anaerob mikroorganizmus van, más baktériumok inkább a nyálban fordulnak elő.
  • A száj normál baktériumflórája: (a garat és az orrüreg normál flórája ezzel megegyezik) Streptococcus viridans, Streptococcus pneumoniae, apatogén Neisseriák, Staphylococcus, Haemophylus influenzae

A fogak felszínének fehérjefilmje (A fog hidroxiapatitjához tapadó fehérje réteg)

§         A savanyú aminosavak dominanciája és a kéntartalmú aminosavak csökkent mennyisége jellemzi.

§         A felrakódás

o       10-15%-a szénhidrát (glükóz, mannóz, galaktóz, glükózamin, galaktózamin).

o       Mikrobális eredetű a muraminsav és a ramnóz.

§         Nem eldöntött, hogy az elsődleges fehérjefilm segíti-e a baktériumdús lepedék kialakulását vagy éppen gátolja a demineralizált hatások érvényesülését.

Lepedék (plakk)

§         Szerves képződmény, mely az elsődleges fehérjefilmre telepszik.

§         Baktériumokat, mikrobális termékeket, nyál- és gingivalis folyadék összetevőket tartalmaz.

o       Dominánsan a Streptococcus. mutans törzsei vannak jelen.

o       A baktériumsejtek száma 1014 sejt/g a lepedékben.

§         A lepedék fehérjéi: elsősorban gazdaeredetűek, azaz nyál - és szérum glikoproteinek

§         A lepedék lipidjei: (bár a lepedék 20%-át adják,) ismeretlen eredetük

 

Orr melléküregek:

Homloküreg

SINUS FRONTALIS

Arcüreg

SINUS MAXILLARIS – HIGHMORE ÜREG

Ékcsonti üreg

SINUS SPHENOIDALIS

Rostacsonti tömkeleg

SINUS (CELLULA) ETHMOIDALIS

Kép  

   
   
   
   

 

   
   
   

 

A mappában található képek előnézete A fog anatómiája és szövettana

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.